János első levele

4. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5


A lelkek megvizsgálása


1. vers

Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta jött ki a világba.


2. vers

Erről ismeritek meg az Isten Lelkét: amelyik lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van;


3. vers

és amelyik lélek nem tesz vallást Jézusról, az nincs Istentől, és az az antikrisztus, amelyről hallottátok, hogy eljön, és már most a világban van.


4. vers

Gyermekeim, ti Istentől vagytok, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.


5. vers

Ők a világból valók, azért a világ szerint szólnak, és a világ hallgat rájuk.


6. vers

Mi Istentől vagyunk: aki ismeri Istent, az hallgat ránk, aki nem Istentől van, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.


A teljessé lett szeretet


7. vers

Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent.


8. vers

Aki nem szeret, nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet.


9. vers

Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy az ő egyszülött Fiát küldte el Isten a világra, hogy éljünk általa.


10. vers

Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért.


11. vers

Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.


12. vers

Istent soha senki nem látta: ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és az ő szeretete teljessé lett bennünk.


13. vers

Arról ismerjük meg, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.


14. vers

És mi láttuk, és bizonyságot is teszünk arról, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül.


15. vers

Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, Isten megmarad abban, és ő is Istenben.


16. vers

És mi megismertük és elhittük Isten irántunk való szeretetét. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.


17. vers

Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban.


18. vers

A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.


19. vers

Mi azért szeretjük őt, mert ő előbb szeretett minket.


20. vers

Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, és gyűlöli a maga testvérét, hazug az, mert aki nem szereti a maga testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát?


21. vers

Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a maga testvérét is.

Fejezetek:


Könyvek