Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az rómabelieknek írt
7. fejezet
1. vers
avagy nem tudjátok-e, atyámfiai, mert azoknak szólok, kik az törvényt értik, hogy az törvény csak annyi ideig uralkodik az, mennyi ideig az törvény élend.
2. vers
mert az uras asszonyember köteles az ő urának, míg az ő uras él, az törvénynek általa, hogyha meghaland az ő férje, megszabadult az ő férjének törvényétől.
3. vers
annak okáért míg az ő férje él, paráznának fogják ítélni, ha más férjhez megyen. ha kedig meghaland az ő férje, megszabadult az ő férjének birtokából, hogy parázna ne legyen, ha más férjhez megyen.
4. vers
annak okáért atyámfiai, ti is megölettettetek az ó törvénynek az Krisztus testének általa, hogy máshoz adnátok magatokat, ahhoz, ki halottaiból feltámada, hogy gyümölcsöt teremtsünk az Istennek.
5. vers
mert mikoron az testben volnánk, az bűnöknek gonosz kívánsági, melyek az törvénynek általa vannak, ereiben valának az mi tagjainkban, hogy az halálnak gyümölcsöt teremtsenek.
6. vers
mostan kediglen megszabadulván az ó törvénynek birtokából, meghaltunk az törvénynek, mely minket bír vala, hogy szolgálatot tegyünk az léleknek új voltának általa, és nem az betűnek ó voltának általa.
7. vers
annak okáért mit mondhatunk? az ó törvény bűni? ne legyen ez. de az bűnt nem ismerém, ha nem az ó törvénynek általa. mert az gonosz kívánságot sem tudtam volna, ha az ó törvény ezt nem mondotta volna: gonosz kívánság benned ne legyen.
8. vers
de alkalmatosságot vevén az bűn az parancsolatnak általa, minden gonosz kívánságot nemze énbennem. mert az ó törvény nélkül az bűn meghalt vala.
9. vers
én kediglen régenten törvény nélkül élek vala. mikoron kediglen az parancsolat közénkbe jött volna, az bűn megelevenedék, én kedig meghalék.
10. vers
és az parancsolat leletteték halálomra lenni énnekem, mely életemre szereztetett vala.
11. vers
mert az bűn alkalmatosságot nyervén az parancsolatnak általa, tévelygésbe ejte engemet, és annak általa megöle.
12. vers
annak okáért bizony az, hogy az törvény szent, és az parancsolat szent, és igaz és jó.
13. vers
annak okáért az mi jó vala, énnekem halál lőn-e? ne legyen ez. sőt, az bűn. hogy megtetszenék az bűn, hogy halált nemz énnekem annak általa, az mi jó vala, hogy az bűn felette igen bűnös lenne az törvénynek általa.
14. vers
mert tudjuk, hogy az ó törvény lélek szerint való, de én test szerint való vagyok, az bűnnek birtoka alá áron adattatván.
15. vers
mert az mit cselekedem, nem dicsérem. mert nem azt teszem, az mit akarok, hanem azt teszem, az mit gyűlölök.
16. vers
ha kediglen azt teszem, az mit nem akarok, egy értelmen vagyok az törvénnyel, hogymivel jó az törvény.
17. vers
azért immáron nem én teszem azt, az mit teszek, hanem az bűn, mely énbennem lakozik.
18. vers
mert tudom, hogy jó nem énbennem, azaz az én testemben. mert vagyon akaratom az jóra, de nem találom meg, mint tegyem meg azt.
19. vers
mert jót nem teszek, melyet akarok, hanem gonoszt teszek, melyet nem akarok.
20. vers
ha kediglen azt teszem, az mit én nem akarok, nem én művelem immáron azt, hanem az bűn, mely énbennem lakozik.
21. vers
annak okáért ezt találom magamban, hogy mikoron az törvénynek általa jót akarok cselekedni, hogy énhozzám gonosz dolog ragaszkodott.
22. vers
mert gyönyörködöm az Istennek törvényében az belső ember szerint.
23. vers
de egyéb törvényt látok az én tagjaimban, mely az én lelkemnek törvényének ellene viaskodik, és fogságba vet engemet az bűnnek törvényének, mely az én tagjaimban vagyon.
24. vers
én nyavalyás ember! kicsoda fog kimenteni engemet ez halálra köteles testből?
25. vers
hálát adok az Istennek, az Jézus Krisztusnak, az mi urunknak általa. annak okáért én, enmagam, lelkem szerint az Isten törvényének szolgálok, test szerint kediglen az bűnnek törvényének.
Könyvek
