Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az rómabelieknek írt

12. fejezet


Fejezetek:


1. vers

annak okáért atyámfiai, kérlek titeket az Istennek irgalmas voltára, tegyétek ezt, hogy az ti testetek legyen élő áldozat, és szent és az Istennek kellemetes, és az ti isteni szolgálatotok okos legyen,


2. vers

és ez világnak ábrázatához magatokat ne adjátok, hanem elváltoztassátok magatokat az ti értelmeteknek megújulásának általa, hogy meglássátok, mi legyen az Istennek akarata, mi legyen jó, és kellemetes és fogyatkozás nélkül való dolog.


3. vers

mert mondom ezt az Istennek ajándékának általa, mely énnekem adattaték, mindennek, ki tiközöttetek forog, hogy valaki feljebb ne értsen önmagáról, mint érteni kell. hanem úgy értsen, hogy mértékletes legyen és józan.


4. vers

mert miképpen egy testben sok tagunk vagyon, nem minden tagoknak kediglen egy művelkedetük vagyon,


5. vers

ezenképpen sokan egy testet teszünk az Krisztusban, fejenként kediglen egymás másikunknak tagjai vagyunk.


6. vers

demaga különb-különb ajándékink vannak az Istentől, minekünk adatott ajándékok szerint, akár mondjam az írásnak magyarázatának ajándékát, mely az hitnek része szerint vagyon,


7. vers

akár az ajándékot, mellyel egy másnak segítséget teszen szolgálattétellel, akár az tudománynak ajándékát, mellyel valaki mást tanít,


8. vers

akar azt, mellyel valaki mást intés szerint való beszéddel jóra int, akár azt, mellyel valaki együgyűséggel másnak adakozik, akár az mellyel valaki egyebeknek előtte szorgalmatossággal tud járni, akár azt mellyel valaki nyomorulton könyörül, és ezt teszi vidám szívvel.


9. vers

tettetősség nélkül való szeretet legyen bennetek, az gonosz dolgot gyűlöljétek, az jó dologhoz ragaszkodjatok,


10. vers

atyafiúi szeretetnek általa egymást szeressétek. egyetek-másotoknak elöl igyekezzék tisztességet tenni,


11. vers

az ti dolgotokban restek ne legyetek, buzgó lelkűek legyetek, az időnek szolgáljatok,


12. vers

jó reménységben lévén örvendjetek, az sanyarúságot békességgel tűrjétek, imádságban szüntelen foglalatosak legyetek,


13. vers

az ti marhátokból az szenteknek részt tegyetek az ő szükségükben, vendégfogadók legyetek,


14. vers

jót szóljatok azok felől, kik titeket üldöznek, jót szóljatok mondám, és gonoszt nekik ne kívánjatok.


15. vers

örüljetek azokkal, az kik örvendeznek, és sírjatok azokkal, az kik sírnak.


16. vers

egyetek-másotokhoz egy jó szívvel és akarattal legyen. fenn ne értsetek, hanem az alább valókhoz illesszétek magatokat. ne legyetek kevélyek ti magatokban,


17. vers

se valakinek gonoszért gonoszt ne tegyetek. bölcsességgel tisztességes dolgokban foglaljátok magatokat minden embereknek előtte,


18. vers

ha lehet, az mennyire tehetségetek vagyon, minden emberekkel békességben éljetek,


19. vers

ne álljatok bosszút magatokról, szerető atyámfiai, hanem adjatok helyt az haragnak. mert meg vagyon írva: az bosszúállást énrám hagyd, és én megállom bosszúdat, az Úristen mondja.


20. vers

annak okáért ha éhezik az te ellenséged, adj enni annak, ha szomjúhozik, adj innia annak. mert ha ezt teended, égő szenet fogsz gyűjteni az ő fejére.


21. vers

meg ne győzettessél az gonosz dologtól, sőt, győzd meg az gonosz dolgot jó dologgal.

Fejezetek:


Könyvek