Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az rómabelieknek írt
11. fejezet
1. vers
mondom annak okáért. elvetette-e az Isten őtőle az ő népét? ne legyen az. mert én is az Izrael népének közüle való vagyok, Ábrahámnak magzatából való, Benjaminnak nemzetségéből.
2. vers
nem vetette el tőle az Isten az ő népét, ki annak előtte ismeretében vala. avagy nem tudjátok, mit mond az írás az Illésről? miképpen esedezik az Izrael népének ellene ezt mondván:
3. vers
Uram, az te prófétáidat megölék, és az te oltáridat leronták, és csak én magam maradék, és engemet is meg akarnak ölni.
4. vers
de mit mond őneki az isteni felelet? meghagyék én magamnak hétezer férfit, kik térdet nem hajtottanak az Baálnak.
5. vers
annak okáért ezenképpen ez mostani időben is az maradék nép az Istennek ingyenébe való választása szerint vagyon.
6. vers
hogyha ingyenébe vagyon, immáron nincsen jó művelkedetekből. mert az ingyenébe való dolog immáron nem esik ingyenébe. ha kediglen jó művelkedetekből, immáron nincsen ingyenébe való dolog. mert ha ingyenébe való dolog volna, az jó művelkedet immáron nem volna jó művelkedet.
7. vers
mi azért? az mit keres az Izrael népe, azt meg nem nyeré, hanem az választás nyeré meg, az kik megmaradának, kedig megvakulának.
8. vers
miképpen meg vagyon írva: oly lelket ada nekik az Isten, melyet az bánat fuldal, oly szemeket, hogy melyekkel ne lássanak, és oly füleket, hogy melyekkel ne halljanak, mind ez mai napiglan.
9. vers
Dávid is ezt mondja: az ő asztaluk őnekik tőrré válik, és vadászássá, és oly készséggé, melybe megbotránkozzanak, és melyben őnekik hátrafizetés legyen.
10. vers
az ő szemüket sötét fogja be, hogy ne lássanak, és az ő hátukat mindenkoron görbévé tegyed.
11. vers
mondom annak okáért. azért ütköztenek-e meg, hogy elesnének? ne legyen ez. hanem azoknak elesésüknek általa történék az üdvösség az pogány népeknek, erre, hogy őket hűtlenségre indítaná.
12. vers
hogyha azoknak esete ez világnak gazdagsága lőn, és azoknak megkevésülése az pogányoknak gazdagsága lőn, mennyivel inkább azoknak teljes voltuk?
13. vers
mert tinektek mondom, pogány népeknek, mert én az pogány népeknek apostola vagyok, felmagasztalom ezt, az mivel az Istent szolgálom,
14. vers
ha valamiképpen felindíthatnám az zsidó népet, mely énvelem egy test, hogy titeket követnének, és üdvösségre vonhatnék nékiket azok közül.
15. vers
mert ha azoknak tőle való elvetéséből engesztelteték meg az Isten ez világnak, micsoda leszen azoknak ismét az Istenhez való vételük egyéb, ha nem halottaiból való élet?
16. vers
hogyha szent az búzának elei, szent az tisztája is. és ha az fának gyökere szent, szentek lesznek az ágai is.
17. vers
hogyha az egynéhány ágak letörettenek, te kediglen mikoron vad olajfa voltál volna, az ágakba oltattál volt be, és az fának gyökerében és az olajfának zsíros voltában, egyenlőképpen részes lől, ne dicsekedjél az ágaknak ellene,
18. vers
hogyha dicsekednél immáron, nem te viseled az gyökeret, hanem az gyökér visel tégedet.
19. vers
annak okáért ezt mondhatod. azért törettenek le az ágak, hogy én beoltanám.
20. vers
jól mondod. az ő hitetlenségüknek miatta törettenek le, te kediglen hitnek általa állál meg. fel ne emelkedjél lelkedben, hanem félj.
21. vers
mert ha az Isten az természet szerint való ágaknak nem kedvezett, netalán valamiképpen teneked sem fog kedvezni.
22. vers
ím látod annak okáért az Istennek jó voltát és kemény voltát. azokhoz kemény voltát, kik elestenek, tehozzád kediglen jó voltát, ha megmaradsz az te jó voltodban. mert te is kivágattatol,
23. vers
és azok ismét be fognak oltatni, ha az hitetlenségben meg nem maradnak. mert az Isten újonnan beolthatja azokat,
24. vers
mert ha te az természet szerint való vad olajfáról elvágattatál, és természetnek kívüle az igaz olajfába oltatál be, mennyivel inkább az tulajdon olajfába be fognak oltatni azok, kik természet szerint oda valók.
25. vers
mert azt akarom, atyámfiai, hogy tudjátok ez isteni titkot, hogy ti magatokban lelketekben fel ne emelkedjetek, hogy az megvakulás rész szerint lőn az Izrael népének addiglan, míglen az pogány népek számának betelése eljövend,
26. vers
és ekképpen egész az Izraelnek népe üdvözülni fog. miképpen meg vagyon írva: eljő az Sionról, az ki megszabadítja az Jákobot, és elveszi róluk az ő Isten ellen való bűnüket.
27. vers
és ez éntőlem őnekik az bizonyságtétel, mikoron elveendem az ő bűnüket.
28. vers
az evangélium szerint bizony az, hogy ellenségek ezek tiértetek, az választás szerint kediglen szerelmetesek az atyákért.
29. vers
mert az Istennek ajándéki és az ő elhivatala, az ő akaratának elváltoztatása nélkül vannak.
30. vers
mert miképpen ti is régenten nem hisztek vala az Istennek, mostan kediglen irgalmasságot nyerétek az ő hitetlenségüknek általa,
31. vers
ezenképpen ezek is mostan hitetlenné lettenek, ebből, hogy ti irgalmasságot nyerétek, hogy azok is irgalmasságot nyerjenek jövendőre.
32. vers
mert hitetlenség alá rekesztett az Isten mindeneket, hogy mindeneknek irgalmazna.
33. vers
ó, Istennek gazdagságának, és bölcsességének és értelmének mély volta, mely igen megtudhatatlanok az ő ítéleti, és végére mehetetlenek az ő útjai.
34. vers
mert kicsoda tudta meg az Istennek akaratát? avagy kicsoda volt őneki tanácsadója?
35. vers
avagy kicsoda adott először valamit őneki, melyet ismét őneki meg kelljen fizetni?
36. vers
mert mindenek őtőle vannak, és őáltala és őbenne. őneki adassék az dicsőség mindörökké. ámen.
Könyvek
