Ézsaiás próféta könyve

57. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,

Zsolt 12,2; Mik 7,2


2. vers

de békességre jut; fekvőhelyén megpihen, aki egyenes úton járt.

2Kir 22,20; Péld 3,1; Dán 12,13


A bálványimádók ítélete


3. vers

Jöjjetek csak ide, boszorkányivadékok, hűtlen és parázna fajzatok!

Ézs 1,4; Jer 2,23; Hós 2,4


4. vers

Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat, miért öltögetitek a nyelveteket? Hiszen hűtlen gyermekek vagytok, hazug fajzatok,

Zsolt 22,14; Zsolt 35,21; Ézs 1,2; Ézs 66,5


5. vers

akik a cserfák mellett bujálkodtok, minden zöldellő fa alatt, gyermekeket vágtok le a patakoknál, a sziklahasadékokban!

2Kir 16,3; 2Kir 23,10; 2Krón 28,3; Ézs 1,29; Jer 2,20; Jer 3,6; Ez 6,13; Ez 16,21; Hós 4,12


6. vers

A patak sima köveit tetted örökségeddé, azokat választottad osztályrészedül. Italáldozatot is bemutatsz nekik, ételáldozatot is viszel. Én ebbe belenyugodjak?

Zsolt 16,4; Zsolt 142,6; JSir 3,24


7. vers

Magasba nyúló hegyen helyezted el fekvőhelyedet, oda is fölmész áldozatot bemutatni.

1Kir 14,23; Ez 16,24


8. vers

Az ajtó mögé, az ajtófélfához tetted bálványod jelképét. Tőlem elszakadva levetkőztél, fölmentél széles fekvőhelyedre. Megegyeztél az egyikkel, akinek a fekvőhelyét szereted, és fajtalankodtál vele.


9. vers

Molokhoz zarándokoltál olajjal és sok illatszerrel. Messzire küldted követeidet, le egészen a holtak hazájáig.

1Kir 11,7; Ez 16,36; Ez 23,16


10. vers

A sokféle mesterkedés elfárasztott, mégsem vallottad be, hogy hasztalan, hanem újból erőt gyűjtöttél, ezért nem betegedtél bele.

Jer 2,25


11. vers

Kitől tartottál és féltél, hogy hazudoznod kell? Miért nem törődtél velem, miért nem gondoltál rám? Talán hallgatok én ősidők óta, azért nem félsz engem?!

5Móz 32,18; Zsolt 50,21; Ézs 17,10; Ézs 42,14; Ézs 51,13


12. vers

Én tudom megmondani, hogyan boldogulsz. De amit te művelsz, az nem használ neked.


13. vers

Ha segítségért kiáltasz, tud-e rajtad segíteni bálványaid tömege? Valamennyit fölkapja a szél, a szellő is elsodorja. De aki hozzám folyamodik, az örökli az országot, és részt kap szent hegyemen.

Zsolt 37,9; Zsolt 69,36; Mt 5,5


Isten felséges, de könyörülő


14. vers

Ezt mondja: Töltsétek, töltsétek föl, építsétek az utat, vegyétek el népem útjából, amiben megbotolhat!

Ézs 40,3; Ézs 62,10; Ez 14,4; Mt 3,3


15. vers

Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.

Zsolt 51,19; Zsolt 113,5; Zsolt 138,6; Ézs 6,3; Ézs 61,1; Ézs 66,2; Jak 4,6; 1Pt 5,5


16. vers

Mert nem örökké perlek, és nem vég nélkül haragszom, hiszen elalélna előttem a lélek, az emberek, akiket én alkottam.

1Móz 2,7; Zsolt 78,38; Zsolt 103,9; Zsolt 104,29; Ézs 54,7


17. vers

Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt, haragomban megvertem őt, és elrejtőztem. Ő azonban elpártolt tőlem, és ment a maga feje után.

Ézs 1,2; Ézs 56,11; Jer 6,13; Mik 2,1; Mik 3,2; 1Tim 6,10


18. vers

Láttam, hogyan élt, mégis meggyógyítom! Vezetem őt, vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak.

Ézs 1,6; Ézs 6,10; Ézs 30,20; Ézs 40,1; Ézs 61,2


19. vers

Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét: Békesség, békesség közel és távol! Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt!

2Móz 15,26; 4Móz 6,26; Jer 17,14; Hós 14,3; Lk 2,14; ApCsel 2,19; Ef 2,13; Zsid 13,15


20. vers

De a bűnösök olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem tud megnyugodni, iszapot és sarat kavarnak hullámai.

2Pt 2,17; Júd 1,13


21. vers

A bűnösöknek nincs békességük! – mondja Istenem.

Péld 28,1; Ézs 48,22

Fejezetek:


Könyvek