Ézsaiás próféta könyve
43. fejezet
Isten Izráel megváltója
1. vers
De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
→
Ézs 41,10;
Ézs 44,1
3. vers
Mert én, az Úr vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted.
→
Ézs 41,14
4. vers
Mivel drágának tartalak és becsesnek, és mivel szeretlek, embereket adok helyetted, életedért cserébe nemzeteket.
→
5Móz 7,6;
Jel 3,9
6. vers
Ezt mondom északnak: Add ide! – és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld széléről,
Istenen kívül nincs más szabadító
9. vers
Gyűljön egybe minden nép, jöjjenek össze a nemzetek! Ki tudja közülük megmondani és tudtunkra adni, hogy mi volt régen? Állítsák elő tanúikat, bizonyítsák igazuk, hogy aki hallja, azt mondja rá: Úgy van!
→
Ézs 41,22;
Ézs 44,7;
Ézs 45,21
10. vers
Ti vagytok a tanúim – így szól az Úr –, és az én szolgám, akit kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem lett isten, és utánam sem lesz!
12. vers
Én mondtam meg, hogy megszabadítalak, én hirdettem, nem valami idegen isten. Ti vagytok a tanúim – így szól az Úr –, hogy én Isten vagyok.
13. vers
Ezután is csak én leszek! Nincs, aki kezemből kiragadjon, ha én cselekszem, ki másíthatja meg?
→
Jób 9,12;
Ézs 14,27
Isten utat készít népének a pusztán át
14. vers
Ezt mondja az Úr, megváltótok, Izráel Szentje: A ti érdeketekben küldök Babilonba, letöröm az összes zárat, a káldeusok pedig jajveszékelnek.
→
Ézs 13,17;
Jer 29,10
15. vers
Én, az Úr vagyok a ti szentetek, Izráel teremtője, a ti királyotok.
17. vers
aki hagyta, hogy kivonuljanak a harci kocsik és lovak, a hadsereg és a harcosok, és most ott feküsznek, nem kelnek föl többé, elaludtak, elhamvadtak, mint a mécses:
19. vers
Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni – talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.
20. vers
Még a mezei vadak is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és a struccok is, mert vizet fakasztok a pusztában és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek,
21. vers
a népnek, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet.
→
1Pt 2,9
Izráel hűtlensége
22. vers
De nem engem hívtál segítségül, Jákób, nem értem fáradoztál, Izráel!
23. vers
Nem nekem hoztál bárányt égőáldozatul, véresáldozataiddal nem engem dicsőítettél. Nem én voltam, akinek ételáldozattal szolgáltál, nem én voltam, akiért tömjénezéssel fáradoztál.
→
Ézs 1,11;
Ézs 66,3
24. vers
Nem nekem vettél drága pénzen jó illatú nádat, nem engem árasztottál el véresáldozataid kövérjével. Bizony, nekem csak vétkeiddel szolgáltál, énértem csak bűnökkel fáradoztál.
25. vers
Én, én vagyok az, aki eltörlöm mégis álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.
→
Ézs 1,18;
Ézs 42,9;
Ézs 44,22;
Jer 31,34;
Ez 20,9;
Ez 36,22;
Mk 2,7
26. vers
Panaszod van ellenem? Akkor törvénykezzünk! Mondd csak el, amivel igazolhatnád magad!
28. vers
Ezért vetettem el a szentély fejedelmeit, hagytam, hogy pusztítsák Jákóbot, és káromolják Izráelt.
Könyvek
