⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Mózes negyedik könyve

35. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Jehova még ezt is mondta Mózesnek Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál:


2. vers

„Utasítsd az izraelitákat, hogy az örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakhelyül, és a városokkal együtt adják nekik a városok körül levő legelőket is.


3. vers

Ezekben a városokban fognak lakni, a legelőik pedig alkalmasak lesznek arra, hogy ott legyenek az állataik, és minden, ami az állattartáshoz szükséges.


4. vers

A városok legelője, amelyet a lévitáknak fogtok adni, a város falától kezdődően körben 1000 könyöknyi legyen.


5. vers

Mérjetek ki a városon kívül keleten 2000 könyököt, délen 2000 könyököt, nyugaton 2000 könyököt, és északon is 2000 könyököt, és a város legyen középen. Ezek lesznek a városaik legelői.


6. vers

Adjatok a lévitáknak 6 menedékvárost, hogy oda meneküljön, aki embert ölt, ezenkívül adjatok még nekik 42 várost.


7. vers

A lévitáknak összesen 48 várost adjatok legelőkkel együtt.


8. vers

A többi izraelita városaiból adjatok nekik. A nagyobb törzstől többet vegyetek el, a kisebb törzstől kevesebbet. Minden törzs attól függően adjon városokat a lévitáknak, hogy mekkora örökséget kapott.”


9. vers

Jehova még ezt is mondta Mózesnek:


10. vers

„Beszélj az izraelitákkal: »Most át fogtok kelni a Jordánon Kánaán földjére.


11. vers

Válasszatok ki menedékvárosoknak olyan városokat, amelyek könnyen megközelíthetők, hogy oda meneküljön, aki nem szándékosan ölt embert.


12. vers

Ezekben a városokban találhat menedékre a vérbosszuló elől az, aki embert ölt, hogy meg ne haljon, míg a közösség nem tárgyalta az ügyét.


13. vers

A 6 menedékváros ezt a célt fogja szolgálni.


14. vers

3 várost adjatok menedékvárosnak a Jordánnak ezen az oldalán, és 3 várost Kánaán földjén.


15. vers

Ez a 6 város menedék lesz az izraelitáknak és a köztetek élő bevándorlóknak. Bárki oda menekülhet, aki nem szándékosan öl embert.


16. vers

De ha valaki vaseszközzel megüt egy embert, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni.


17. vers

Ha valaki megüt egy embert egy olyan kővel, amely halált okozhat, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni.


18. vers

Ha valaki megüt egy embert egy olyan fatárggyal, amely halált okozhat, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni.


19. vers

A vérbosszuló ölje meg a gyilkost. Ha rátalál, ő maga ölje meg.


20. vers

Ha valaki gyűlöletből lök meg egy embert, vagy gonosz szándékkal dob rá valamit, és az meghal,


21. vers

vagy ha gyűlöletből kézzel megüti, és az meghal, akkor meg kell ölni azt, aki agyonütötte, hiszen gyilkos. A vérbosszuló ölje meg a gyilkost, amikor rátalál.


22. vers

De ha valaki véletlenül, nem gyűlöletből lök meg egy embert, vagy nem gonosz szándékkal dob feléje valamit,


23. vers

vagy ha úgy ejt rá egy követ, hogy nem látta őt, és az meghal, de nem volt az ellensége, és nem akart ártani neki,


24. vers

akkor ezek alapján a rendeletek alapján a közösség ítéljen a között, aki agyonütötte, és a vérbosszuló között.


25. vers

A közösség szabadítsa ki a vérbosszuló keze közül azt, aki embert ölt, és küldje vissza a menedékvárosba, ahová menekült, ő pedig lakjon ott a szent olajjal felkent főpap haláláig.


26. vers

De ha az, aki embert ölt, elhagyja annak a menedékvárosnak a határát, amelybe menekült,


27. vers

és a vérbosszuló rátalál a menedékváros határán kívül, és megöli, akkor nem okolható a vérontásért.


28. vers

Annak ugyanis, aki embert ölt, a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. De a főpap halála után visszatérhet a földbirtokára.


29. vers

Nemzedékeken át ezek alapján a rendeletek alapján hozzatok ítéletet, bárhol lakjatok is.


30. vers

Ha valaki megöl egy embert, akkor tanúk vallomása alapján lehet csak megölni mint gyilkost. De egyetlen tanú szavára nem lehet megölni senkit sem.


31. vers

Ne fogadjatok el váltságdíjat a halált érdemlő gyilkos életéért, mert meg kell ölni.


32. vers

És ha valaki menedékvárosba menekült, ne fogadjatok el váltságdíjat azért, hogy még a főpap halála előtt újra a földjén lakhasson.


33. vers

Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, mert a vér beszennyezi a földet, és nem lehet engesztelést szerezni a földre ontott vér miatt, csak annak az embernek a vérével, aki vért ontott.


34. vers

Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, amelyen én is lakom, mert én, Jehova, az izraeliták között lakom.«”

Fejezetek:


Könyvek