Jakab levele
3. fejezet
A nyelv bűnei
1. vers
Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk.
2. vers
Mert mindnyájan sokféleképpen vétkezünk, de ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét megzabolázni.
3. vers
Mert a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, és egész testüket irányíthatjuk.
4. vers
Íme, a hajókat is, noha mily nagyok, és erős szelek hajtják őket, mégis egy igen kis kormányrúddal oda irányítja a kormányos, ahova akarja.
5. vers
Ugyanígy a nyelv is kicsiny tag, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy kicsiny tűz milyen nagy erdőt felgyújt!
6. vers
A nyelv is tűz, a gonoszság világa. A nyelv tagjaink között olyan, amely beszennyezi az egész testet, lángba borítja egész életünket, és maga is lángba borul a gyehennától.
7. vers
Mert mindenféle vadállat, madár, csúszómászó és tengeri lény megszelídíthető, és az ember meg is szelídítette,
8. vers
de a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg, fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel van tele.
9. vers
Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket.
10. vers
Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Testvéreim, nem kellene ezeknek így lenniük.
11. vers
Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-e édest és keserűt?
12. vers
Avagy, testvéreim, teremhet-e a fügefa olajbogyót vagy a szőlőtő fügét? A sós forrás sem ad édes vizet.
Földi és mennyei bölcsesség
13. vers
Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Helyes magatartásával mutassa meg tetteit, bölcs szelídséggel.
14. vers
Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne dicsekedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.
15. vers
Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.
16. vers
Mert ahol irigység és viszálykodás van, ott zűrzavar és minden gonosz tett is van.
17. vers
A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.
18. vers
Az igazság gyümölcsének magvát pedig békességben vetik el a békességszerzőknek.
Könyvek
