Eszter könyve
5. fejezet
1. vers
Történt, hogy harmadnapon Eszter felöltözött királynői ruhájába, és megállt a király palotájának belső udvarában, a király palotájával szemben. A király pedig trónján ült a királyi palotában, a ház ajtajával szemben.
2. vers
Amint meglátta a király, hogy Eszter királyné az udvarban áll, kegyelmet talált előtte, ezért a király kinyújtotta Eszter felé az aranypálcát, amely a kezében volt. Akkor odament Eszter, és megérintette az aranypálca végét.
3. vers
A király ezt kérdezte tőle: Mit óhajtasz, Eszter királyné? Mi a kérésed? Ha az ország felét kéred is, megadatik neked.
4. vers
Eszter így felelt: Ha a király jónak látja, jöjjön el a király Hámánnal együtt ma arra a lakomára, amelyet készítettem.
5. vers
A király azt mondta: Gyorsan elő Hámánnal, hogy teljesítse Eszter kívánságát. A király és Hámán tehát elment a lakomára, amelyet Eszter készített.
6. vers
A király megkérdezte Esztert borivás közben: Mi a kívánságod? Megadatik neked. És mi a kérésed? Ha az ország fele is, meglesz!
7. vers
Eszter így felelt: Az én kívánságom és kérésem ez:
8. vers
ha kegyelmet találtam a király szeme előtt, és ha a király jónak látja, hogy teljesítse kívánságomat, és megadja kérésemet, jöjjön el a király Hámánnal arra a lakomára, amelyet készítek, és holnap válaszolok a király szavaira.
9. vers
Hámán azon a napon vígan és jókedvűen távozott onnan. De amint meglátta Mordokajt a király kapujában, és az nem kelt föl, és nem rettent meg tőle, Hámán eltelt haraggal Mordokaj miatt.
10. vers
Hámán azonban megtartóztatta magát, és hazament, üzent, és magához hívatta barátait meg a feleségét, Zerest.
11. vers
És elbeszélte nekik gazdagságának dicsőségét, fiainak sokaságát és mindazt, amivel kitüntette őt a király, továbbá hogy följebb emelte őt a fejedelmeknél és a király szolgáinál.
12. vers
Majd azt mondta Hámán: Nem is hívott Eszter királyné mást a királlyal együtt a lakomára, amelyet készített, hanem csak engem, és még holnapra is meghívott a királlyal együtt.
13. vers
De mindez semmit sem ér nekem, amíg látom, hogy a zsidó Mordokaj a király kapujában ül.
14. vers
Erre ezt mondta neki a felesége, Zeres és minden barátja: Csináltatni kell egy ötven könyök magas fát, reggel pedig mondd meg a királynak, hogy akasszák föl rá Mordokajt! Akkor vígan mehetsz a lakomára a királlyal. Tetszett ez a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát.
Könyvek
