Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

továbbá amelyeket mondunk, ez az feje, hogy oly egyházi ember vagyon, ki az felségnek székén jobb felől üle az mennyekben,


2. vers

ki az szent állatokban teszen szolgálatot és az igaz sátorban, melyet az Úristen vona fel, és nem ember.


3. vers

mert minden egyházi fejedelem avégre szereztetik, hogy isteni ajándékokat vigyen fel, és áldozatokat tegyen. annak okáért szükség, hogy ennek is legyen valamije, melyet az Istennek áldozzék.


4. vers

mert ha itt ez földön volna, még egyházi ember sem volna, holott egyházi emberek vannak, kik elveszik az ó törvény szerint az isteni ajándékokat,


5. vers

melyek bizony az mennyeieknek példázatára szolgálnak, és azokat árnyékképpen jegyzik, miképpen isteni szózatnak általa felelet lőn Mózesnek, mikor immáron elvégezné az sátort. mert meglásd, úgymond, hogy mindeneket annak példájára tégy, mely megmutattaték teneked az hegyen.


6. vers

mostan kediglen ennyivel feljebb való egyházi szolgálatot nyere, mennyivel nemesebb testamentumnak közbenjárója, melyet nemesebb ígéretekben adának.


7. vers

mert ha amaz első oly volt volna, melyben vétket nem találhattanak volna, az másodiknak semmiképpen nem kerestenek volna helyt.


8. vers

mert feddvén őket szól őnekik. íme, napok jőnek, az Úristen mondja, és elvégezem az új testamentumot jövendőre az Izraelnek házán és az Júdának házán,


9. vers

nem az testamentum szerint, melyet tevék az ő atyjuknak az napon, mikor az ő kezüket fognám, hogy kihoznám őket Egyiptomból, mert ők meg nem állának az én testamentumomban, és én nem gondolék ővelük, az Úristen mondja.


10. vers

mert ez az testamentum, amelyet szerzek jövendőre az Izraelnek házának az napoknak utána, az Úristen mondja, az én törvényimet az ő elméjükbe adván, és az ő szívükben megírom, és azoknak Istenük leszek, és ők énnekem népim lesznek.


11. vers

és nem fogja minden tanítani az ő közel való emberét, és nem fogja minden tanítani az ő atyjafiát, ezt mondván: ismerd meg az Úristent, mert mind meg fognak engemet ismerni kicsinytől fogva mind nagyiglan,


12. vers

mert engedelmes leszek az ő hamisságukról és az ő bűnükről, és az ő törvénytelenségükről meg nem emlékezem továbbá.


13. vers

ennek általa, hogy ezt mondja, új idejét kitöltötte az elsőnek. aminek kediglen ideje kitelik, és megagg, közel vagyon, hogy sehol meg ne tessék.

Fejezetek:


Könyvek