Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt
3. fejezet
1. vers
annak okáért, atyámfiai, kik szentek vagytok és az mennyei hivatalban részesek, vegyétek jól eszetekbe az Krisztus Jézust, az mi hitünknek vallásának apostolát és egyházi fejedelmét,
2. vers
hogy hív legyen annak, aki őtet szerzette, miképpen Mózes is mind az ő egész házában.
3. vers
mert ez annyival nagyobb dicsőségre állíttaték méltónak lenni, hogynemmint Mózes, mennyivel nagyobb tisztessége vagyon annak, aki az házat rakta, hogynemmint az ház.
4. vers
mert minden ház valakitől rakattatik. aki kediglen mindeneket teremtett, Isten.
5. vers
és bizony az, hogy Mózes is hív lőn mind az ő egész házával, miképpen szolga, azoknak bizonyságára, melyek annak utána mondva lesznek vala.
6. vers
de az Krisztus mint fiú, akképpen viselé gondját annak házának, kinek házai mi vagyunk, ha bizodalmunkat és reménységünknek dicsekedését mindvégig erősen tartandjuk.
7. vers
annak okáért, miképpen az Szentlélek mondja: ha ma az ő szavát hallandjátok,
8. vers
meg ne keményítsétek az ti szíveiteket, miképpen az haragra indításban tőtök az pusztában, az napon, melyen engemet kísértétek,
9. vers
holott megkísértének engemet az ti eleitek, bizonyságot vőnek énrólam,
10. vers
és megláták az én cselekedetimet negyven esztendeiglen. annak okáért nehéz kedvű valék az nemzetséghez, és őket meguntam vala, és ezt mondom vala: mindenkoron tévelyegnek szívükben. ők kediglen meg nem ismerék az én útjaimat,
11. vers
miképpen megesküvém az én haragomban, ha be fognak menni az én nyugodalmamba.
12. vers
lássátok meg, atyámfiai, hogy valamikoron valamelyiktekben gonosz és hitetlen szív ne legyen, hogy elszakadjon az élő Istentől,
13. vers
hanem intsétek jóra egymást naponként, míg az mai napnak neve vagyon, hogy valaki tiközületek meg ne keményedjék az bűnnek elhitetésének miatta.
14. vers
részesekké tétetünk az Krisztussal, de úgy, ha az állapotnak kezdetét mindvégiglen erősen tartandjuk.
15. vers
ebben, hogy ez mondatik: ma ha az ő szavát hallandjátok, meg ne keményítsétek az ti szíveiteket, miképpen az haragra indításban tőtök.
16. vers
mert nékik, mikoron hallották volna, haragra indíták őtet, de nem mindnyájan, akik Egyiptomból kijöttenek vala Mózesnek általa.
17. vers
kikhez vala kediglen nehéz kedvvel negyven esztendeiglen? nem azokhoz-e, kik bűnbe estenek vala? kinek tagjai leomlának az pusztában?
18. vers
kiknek esküvék meg kediglen, hogy be nem mennének az ő nyugodalmába, ha nem azoknak, kik nem engedtenek vala?
19. vers
és látjuk, hogy be nem mehettenek legyen az ő hitetlenségükért.
Könyvek
