⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

A korintusziaknak írt második levél

3. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ismét ajánlani kezdjük magunkat? Vagy talán szükségünk van nektek szóló vagy tőletek származó ajánlólevelekre, mint némelyeknek?


2. vers

Ti vagytok a mi levelünk, mely a szívünkre van felírva, és amelyet ismer és olvas minden ember.


3. vers

Mert nyilvánvaló, hogy Krisztus levele vagytok, melyet mi mint szolgák írtunk, nem tintával, hanem egy élő Isten szellemével, nem kőtáblákra, hanem szívekre.


4. vers

Ezt Krisztus által magabiztosan állíthatjuk Isten előtt.


5. vers

Nem magunknak, és nem is a saját erőfeszítéseinknek köszönhetjük, hogy képesítettek vagyunk, hanem Istennek.


6. vers

Ő képesített bennünket arra, hogy egy új szövetség szolgái legyünk. Nem egy írott törvénygyűjteménynek, hanem a szellemnek a szolgái, mert az írott törvénygyűjtemény halálra ítél, a szellem azonban életre kelt.


7. vers

Ha a halált hozó és kőbe vésett törvénygyűjtemény olyan nagy dicsőségben jött létre, hogy az izraeliták nem tudtak Mózes arcára nézni, mert ragyogott az arca a dicsőségtől, amelynek meg kellett szűnnie,


8. vers

miért ne övezné sokkal nagyobb dicsőség a szellem szolgálatát?


9. vers

Mert ha dicsőséges volt a törvénygyűjtemény, mely elítélte az embereket, mennyivel nagyobb a dicsősége annak a szolgálatnak, amelynek köszönhetően igazságossá válhatnak!


10. vers

Igen, még azt is, ami egyszer dicsőséges volt, megfosztották a dicsőségtől a miatt a dicsőség miatt, amely még az övét is felülmúlja.


11. vers

Mert ha dicsőséggel jött létre az, aminek meg kellett szűnnie, mennyivel nagyobb lesz annak a dicsősége, ami megmarad!


12. vers

Mivel ilyen reményünk van, nagyon nyíltan beszélünk,


13. vers

és nem teszünk úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy az izraeliták ne lássák, mi fog történni azzal, aminek meg kell szűnnie.


14. vers

De az elméjük eltompult. Mert mind a mai napig takarja őket a lepel, amikor a régi szövetséget olvassák, mivel az csak Krisztus által távolítható el.


15. vers

Igen, mindmáig, amikor csak olvassák Mózest, lepel borítja a szívüket.


16. vers

De ha valaki Jehovához fordul, lekerül róla a lepel.


17. vers

Jehova pedig szellem, és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van.


18. vers

Mi pedig, miközben leplezetlen arccal visszatükrözzük Jehova dicsőségét, megváltozunk, hogy hasonlítsunk Istenre, és egyre jobban visszatükrözzük a dicsőségét, pontosan úgy, ahogy Jehova, a szellem akarja.

Fejezetek:


Könyvek