Az örömhír János szerint

3. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Volt a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, ki elöljáró volt a zsidóknál.


2. vers

Ez Jézushoz ment éjjel és megszólította: „Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítónak! Hiszen senkinek sincs hatalmában, hogy ezeket a jeleket tegye, csak ha Isten van vele.”


3. vers

„Bizony, bizony ezt mondom neked – felelte neki Jézus –, hogy senki sem láthatja meg Isten királyságát, ha felülről nem születik.”


4. vers

„Hogy születhetik egy ember, ha vén – kérdezte tőle Nikodémus. – Vajon bemehet ő az anyja méhébe, és másodszor születhetik?”


5. vers

Jézus ezt felelte: „Bizony, bizony azt mondom néktek, hogy ha valaki vízből és Szellemből nem születik, nem mehet Isten királyságába be.


6. vers

Ami húsból született, az hús, és ami Szellemből született, az szellem.


7. vers

Ne csodáld, hogy azt mondtam néked, hogy felülről kell születnetek.


8. vers

A Szellem odafúj, ahová akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jő és hová megy: Így van mindenkivel, aki Szellemtől született.”


9. vers

Nikodémus megszólalt és megkérdezte: „Hogy történhetnek meg ezek?”


10. vers

– „Te Izráel tanítója vagy – felelte Jézus – és nem tudod ezeket?


11. vers

Bizony, bizony azt mondom neked, hogy amit tudunk, azt beszéljük, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot. A tanúságtételünket nem fogadjátok el.


12. vers

Ha földieket szóltam néktek és nem hiszitek, hogy fogtok hinni, ha mennyeieket szólok nektek?


13. vers

Senki sem jutott fel a mennybe, csak, aki a mennyből szállt alá: az embernek Fia.


14. vers

Mint ahogy Mózes is felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az ember Fiának is felemeltetnie:


15. vers

Hogy örök élete legyen mindenkinek, aki hisz.


16. vers

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy senki el ne vesszen, aki őbenne hisz, hanem örök élete legyen.


17. vers

Mert az Isten nem azért küldte a Fiút a világra, hogy elítélje a világot, hanem, hogy rajta keresztül megmentse a világot.


18. vers

Az, aki benne hisz, nem kap ítéletet, aki nem hisz, már ítélet alatt van, mert nincs hite az Isten egyszülött Fiának nevében.


19. vers

Az ítélet pedig ebben áll: A világosság a világra érkezett, de az emberek inkább szerették meg a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik rosszak voltak.


20. vers

Mindenki gyűlöli a világosságot, aki hitványságokat cselekszik, és nem jön a világosságra, hogy tettei rá ne bizonyuljanak.


21. vers

Aki ellenben az igazságot cselekszi, világosságra megy, hogy tetteiről nyilvánvalóvá legyen, hogy Istenben tette őket.”


22. vers

Ezek után Jézus és tanítványai júdeai földre mentek. Ott időzött velük és keresztelt.


23. vers

János is bemerítést végzett Sálimhoz közel Ajnónban, mert ott sok volt a víz. Az emberek jöttek és bemerítkeztek.


24. vers

Jánost ugyanis még nem vetették akkor tömlöcbe.


25. vers

János tanítványai vitatkozni kezdtek egy zsidóval a megtisztulás felől.


26. vers

Majd elmentek Jánoshoz és jelentették neki: „Rabbi, az, aki a Jordánon túl veled volt, aki mellett te tanúságot tettél, lásd, bemerít, és mindenki hozzámegy.”


27. vers

János ezt felelte: „Az ember nem juthat semmihez másképp, csak ha a mennyből adják neki.


28. vers

Ti magatok vagytok tanúi, hogy azt mondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem csak őelőtte küldöttek el.


29. vers

Akié a menyasszony, az a vőlegény. A vőlegény barátjában, aki ott áll és hallgatja őt, nagy örömet kelt, ha a vőlegény szavát hallhatja. Ez az én örömöm teljessé vált.


30. vers

Neki növekednie kell, nekem kisebbé lennem.


31. vers

Aki felülről jő, mindenek fölött való. A földből való a földből van, a földből is beszél. Aki a mennyből jön, mindenek fölött van.


32. vers

Arról tesz tanúságot, ami felől látást kapott, és amit hallott, de tanúságtételét senki sem fogadja be.


33. vers

Aki elfogadja tanúságtételét, azzal pecsétet tett arra, hogy az Isten igaz.


34. vers

Akit az Isten küldött el, az az Isten beszédeit szólja, mert az Isten nem mértékkel adja a Szellemet.


35. vers

Az Atya szereti a Fiút és mindent az ő kezébe adott.


36. vers

Aki a Fiúban hisz, annak örök élete van, aki nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem fog életet látni, hanem Istennek haragja marad rajta.”

Fejezetek:


Könyvek