Énekek éneke
capítulo 4
verso 1
Mily szép vagy, mátkám, mily szép vagy!
Szemeid galambok a fátylad mögött,
hajad hasonló a kecskenyájhoz,
amely Gileád hegyéről ereszkedik alá.
verso 2
Fogaid hasonlók a megnyírt juhnyájhoz,
amely az úsztatóból jött föl,
mindegyiknek ikerpárja van,
nincsen közöttük meddő.
verso 3
Ajkad olyan, mint a karmazsinfonál,
és beszéded kedves.
Halántékod olyan a fátylad mögött,
mint a gránátalmagerezd.
verso 4
Nyakad olyan, mint Dávid tornya,
amely fegyvertárnak épült:
ezer pajzs függ benne,
csupa erős vitéz pajzsa.
verso 5
Két melled olyan, mint két őzike,
mint egy gazella ikrei,
amelyek a liliomok közt legelnek.
verso 6
Mikor hűvösödni kezd,
és megnyúlnak az árnyak,
elmegyek a mirhahegyre
és a tömjénhalomra.
verso 7
Mindenestül szép vagy, mátkám,
és semmi szeplő sincs benned!
verso 8
Jöjj velem a Libánonról, jegyesem,
jöjj velem a Libánonról!
Szállj le az Amána hegyéről,
a Szenír és a Hermón tetejéről,
az oroszlánok barlangjából,
a párducok hegyeiről!
verso 9
Rabul ejtetted szívemet,
húgom, jegyesem,
rabul ejtetted szívemet
szemed egyetlen pillantásával,
nyakdíszed egy láncocskájával.
verso 10
Mily szép is a te szerelmed,
húgom, jegyesem!
Mily nagyon jó a te szerelmed,
jobb a bornál,
olajod illatosabb minden illatszernél.
verso 11
Ajkadról színméz csöpög, jegyesem,
nyelved alatt méz és tej van,
ruháid illata olyan, mint a Libánon illata.
verso 12
Bezárt kert az én húgom, jegyesem,
elzárt forrás, lepecsételt kút.
verso 13
Csemetéid gránátalmakert,
édes gyümölcsökkel együtt,
ciprusokkal és nárdusokkal.
verso 14
Nárdus és sáfrány,
jó illatú nád és fahéj,
mindenféle tömjéntermő fával,
mirha és aloé,
sokféle drága illatszerrel.
verso 15
Kerti forrás, élő víz kútfeje,
mely a Libánonról folyik.
verso 16
Ébredj föl, északi szél,
és jöjj el, déli szél, fújj a kertemre,
hadd áradjon drága illata!
Libros
