Énekek éneke
capítulo 7
verso 1
Ó, mily szépen lépdelsz saruidban,
ó, fejedelmi leány!
Csípőd hajlatai olyanok, mint az ékszerek,
melyeket művészi kezek alkottak.
verso 2
Köldököd kerek csésze,
melyből nem hiányozhat a fűszeres bor.
Hasad, mint a gabonaasztag,
liliomokkal körülkerítve.
verso 3
Két melled, mint két őzike,
a gazella ikrei.
verso 4
Nyakad, mint az elefántcsonttorony.
Szemeid, mint a hesbóni halastavak
a batrabbími kapunál.
Orrod hasonló a Libánon tornyához,
mely Damaszkusz felé néz.
verso 5
Fejed hasonló a Karmelhez
és hajfonatod a bíborhoz,
a királyt is fogva tartják fürtjeid.*
verso 6
Mily szép vagy, és milyen kedves,
ó, szerelmem, a te gyönyörűségeddel!
verso 7
Termeted hasonló a pálmafához,
és melleid olyanok, mint a szőlőfürtök.
verso 8
Azt mondtam: Fölmászom a
pálmafára,
és megragadom az ágait.
Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök,
és leheleted illata, mint az almáé.
verso 9
Ínyed íze, mint a legjobb boré,
mely szerelmesemtől árad felém,
és amely szóra nyitja az alvók ajkát.
verso 10
Szerelmesemé vagyok,
és ő is engem kíván!
verso 11
Jer, szerelmesem,
menjünk ki a mezőre,
töltsük az éjszakát a falvakban.
verso 12
Keljünk föl korán,
menjünk a szőlőskertekbe, hogy lássuk,
fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága,
és virágoznak-e a gránátalmafák.
Ott adom neked szerelmemet.
verso 13
A mandragórák illatoznak,
ajtónk előtt ott a sok pompás gyümölcs,
frisset és aszaltat is
tettem félre neked, szerelmesem.
Libros
