Euangelium ſʒent Mathe iraſa ſʒerint
capítulo 5
verso 1
Mikoron̄ lātta volna az nipeknek ſereghit felmene egg heǵre / ęs mikoron̄ leuͤlt volna uͤhozza iarulānak az uͤ taniytuańi /
verso 2
ęs minekutanna megńitta volna az uͤ ſʒāiāt taniytā vala uͤkoͤt ezt monduān̄.
verso 3
Bodogok az lilek ſʒerint valo ſʒeghińek / mert oͤuęk az menneknek orſʒāga.
verso 4
Bodogok az kik keſer ghenek mert ezek vigaſʒtalāſt viſʒnek.
verso 5
Bodogok az kegelmeſek / mert uͤk ez foͤldoͤn oͤroͤkſighet ńernek.
verso 6
Bodogok az kik ehezik ęs ſʒomiuhozzāk az iſtennēl valo megigazulaſt / mert uͤk megeleghiytetnek.
verso 7
Bodogok az irgalmaſok / mert uͤk irgalmaſſagot ńernek.
verso 8
Bodogok az tiſʒta ſʒuͤvuͤk mert uͤk iſtent meglāttāk.
verso 9
Bodogok az bikeſigheſek mert uͤk iſtennek fiainak hiuattatnak.
verso 10
Bodogok az kik haboruſagot ſʒenuednek az kereſʒteni io iletirt / mert oͤuek az menńeknek orſʒāga.
verso 11
Bodogok liſʒtek mikoron̄ ſʒidalmaſ beſʒidekuel illetendnek tuͤkoͤkoͤt az emberek / ęs tuͤ toͤkoͤt uͤldoͤzendnek / ęs mondāndnak minden gonoſʒ beſʒidet tuͤelle netek azt hazuduān̄ hoǵ enirettem tiſʒik
verso 12
oͤruͤllʼetek ęs vigagǵatok mert / az tuͤ iutalmatok ſok az menńorſʒagban. Mert ekkippen̄ haborgattāk az profetakot ęs / kik tuͤeloͤttetek voltanak.
verso 13
Tuͤ vattok ſaua az foͤldnek / hoǵhā az ſo eſʒtelenne titetik miuel fognak ſozni: Semmire nem io touabba / hanem hoǵ kivetteſſik / ęs az emberektuͤl elńomottaſſik.
verso 14
Tuͤ vattok vilagoſſāga ez vilagnak. El nem reytethetik az vāros az mel lʼet hegen̄ raktak.
verso 15
Ęs az megguytott ſʒoͤuindeket nem tiſʒik az koͤboͤl ala hanem az vilāgtartora / ęs vilagoſſāgot ād mindeneknek kik az hazban vadnak.
verso 16
Ekkippen̄ tegen vilagoſſāgot az tuͤ vilagoſſāgtok embereknek eloͤtte hoǵ lāſſāk az tuͤ io muͤelkediſteket / ęs dicziriyk az tuͤ atʼatokat / ki menńorſʒāgban vaǵon.
verso 17
Nē aliyczatok hoǵ azirt iuͤttem ligen hoǵ az o toͤruint / auaǵ az profetaknak iraſit eltoͤriem. Soͤg nem iuttem azirt hoǵ eltoͤriem / hanem inkābb hoǵ betellʼeſiyczem.
verso 18
Mert bizoń mondom tuͤnektek mindacćzig ęs mignem elmulik az menń / ęs az foͤld / egǵ kuͤs betuͤ / auaǵ mentuͤl kuͤſſebb punct el nem mulik az o toͤruinboͤl / mignem mindenek meglēndnek.
verso 19
Valaki annak okairt megſʒeghēnd eǵget az mentuͤl kuͤſſebb paranczolatoknak koͤzzoͤlle / ęs / ekkippen̄ taniytanǵa az embereket / mentuͤl kuͤſſebbnek hiuattatik az menńek orſʒagaban. Valaki kediglen̄ betellʼeſiytend / ęs vǵ taniytānd ez naǵnak hiuattatik az menńeknek orſʒāgāban.
verso 20
Mert mondom tuͤnektek hoǵ be nem mehettek az menńorſʒāgba / ha az tuͤ iovoltotok naǵubb buͤſiguel nem lēnd / mint az iraſtudoknak / ęs az fariſeoſoknak iouoltok.
verso 21
Hallottātok hoǵ meg volt mondatuān̄ az righieknek. Gālkos ne liǵ. Valaki kediglen̄ ǵalkoſſāgot tiſʒen karhozatra koͤtelezi uͤ magāt.
verso 22
de en ezt mondom tuͤnektek hoǵ valaki megharagſʒik az uͤ attʼa fiāra oktalanul, ęs miltatlan karhozatra koͤtelezi uͤ magāt. Valaki ke diglen̄ az uͤ attʼafiānak ezt monǵa. Piy te tuna / ęs hituān ember / erre koͤtelezi uͤ magāt hoǵ uͤrea tanacz ǵuͤllʼoͤn. Valaki kediglen̄ ezt mon danǵa. Te eſʒtelen az gehennek igoͤ tuͤzire koͤtelezi uͤ magāt.
verso 23
Annak okairt ha felviended az oltarra az aiandikat mellʼet az iſtennek ſʒerzet tēl ęs ott megemlekezendel hoǵ az te atʼādfiānak valami neheſſighe vaǵon teread
verso 24
hadd ott az te aiandikodat az oltarnak eloͤtte / ęs menń el / leld kedwit eloͤſſʒoͤr az te atʼādfiānak / es annak vtanna oda menuin̄ / vidd fel az aiandikot mellʼet az iſtennek ſʒerzettēl.
verso 25
Az te ellenſigheduel hamar megbikillʼēl mikoron̄ vton̄ vaǵ uͤvelle hoǵ valamikoron̄ tighedet az te ellenſighed az itiloͤ meſternek kezibe ne aǵǵon / ęs hoǵ az itiloͤ meſter tighedet az varoſ ſʒolǵāiānak kezibe ne aǵǵon / ęs hoǵ az toͤm loͤćzbe ne vetteſſēl.
verso 26
Bizoń mondom teneket / hoǵ ki nem ſogſʒ mehetni onnan mindacćziglan̄ ęs / mignem fizetiſt tiſſʒ az vtolſo pinziglen mellʼ pinz quadranſnak mondatik.
verso 27
Hallottatok hoǵ meg volt mondatuān̄ az righieknek. Hāzāſſāgtoͤriſnek buͤniben ne lelecćzēl /
verso 28
de en ezt mondom tuͤnektek hoǵ valaki az mās embernek feleſighit gonoſʒ kivanſagirt nizendi / immāran̄ hāzāſſagtoͤriſnek buͤniben lelecćzett uͤvelle az uͤ ſʒuͤiben.
verso 29
Hoǵha az te iobb ſʒemed botrankozaſodra lēnd teneket / ſʒakad ki uͤtet / ęs veſd el tetuͤled. Mert iobb teneked hoǵ elveſſʒen egg az te tagaid koͤzzoͤl / hoǵnemmint mind az te eghiſſʒ teſted az gehennek igoͤ tuͤzire vetteſſik.
verso 30
Ęs ha az te iobb kezed botrankozaſodra lend teneket / vāgd el / ęs veſd el tetuͤled. Mert iobb teneket hoǵ elveſſʒen eǵǵ az te tagaid koͤzzoͤl / hoǵnemmint mind az te eghiſſʒ teſted az gehennek igoͤ tuͤzire vetteſſik.
verso 31
Meg vagon kediglen̄ mondua. Va laki elkuͤldi az uͤ feleſighit uͤtuͤle leuelet aggon uͤneki az elvālāſrul.
verso 32
De en ezt mondom tuͤnektek hoǵ valaki elkuͤldi uͤtule az uͤ feleſighit azt tiſʒi hoǵ az parazna legen / hanem ha ezt az uͤ paraznaſagairt tēndi. Ęs valaki ollʼ feleſiǵhet viſʒen magānak kit az uͤ vra uͤtuͤle elkuͤldoͤtt / hazaſſagtoͤriſnek buͤniben lelecćzik.
verso 33
Touabbā hallottātok hoǵ meg volt mondua az righieknek. Hamiſſan̄ nē eſkeǵgēl dē megaǵǵad az te vradnak azokat / az mellʼekre eſkuͤttēl.
verso 34
De en ezt mondom tuͤnektek. Semmikippen̄ ne eſkeǵgetek / ſe az menńre mert az ſʒeki az iſtennek /
verso 35
ſe az foͤldre / mert az / ſamolʼa az uͤ labainak / ſe az Ieruſalemre mert az / varoſa az naǵ kiralʼnak /
verso 36
ſe az te fedre ne eſkeǵgēl / an nak okairt hoǵ nem teremthecćz eǵǵ feiyr / auaǵ fekete ſʒorſʒālat.
verso 37
De ez legen az tuͤ beſʒidetek / vǵ / vǵ / nem / nem. Touabbā valami ezeknek felette az beſʒidhez hozzatitetik / ez az gonoſʒtul vaǵon.
verso 38
Hallottātok hoǵ meg volt monduān̄. Ęǵǵ ſʒemirt mās ſʒemet ęs eǵǵ foǵhirt mās fogat vegenek.
verso 39
dē en ezt mondom tuͤnektek / ellene ne āllʼatok annak / az mi gonoſʒtokra vaǵon / hanem valaki arczul czap tighedet az te iobb orczādon̄ / fordiycz uͤneki az mās orczadot ęs.
verso 40
Ęs az ki teueled akar toͤruinkedni / ęs az te belſoͤ ruhadot el akaria rulād vonni / enghedd neki az te kuͤlſoͤ ruhadot ęs.
verso 41
Ęs valaki tighedet eǵǵ millʼfoͤldint valo utra kiſʒeriyt / menń kēt millʼfoͤldet velle.
verso 42
Aǵǵ annak az ki tetuͤled kir / ęs magadot meg ne vonǵad attul az ki koͤlczoͤnt kir.
verso 43
Hallottātok hoǵ meg volt monduān̄. Szereſſed az te koͤzel valo emberedet / es ǵuͤloͤllʼed az tē ellenſighedet.
verso 44
De en ezt mondom tuͤnektek. Szereſſitek az tuͤ ellenſighiteket / iot monǵatok azoknak kik tuͤtoͤkoͤt ātkoznak. Iol tegetek azokual az kik tuͤtoͤkoͤt ǵuͤloͤlnek. Imāgǵatok azokirt az kik megſērtenek / ęs uͤldoͤznek tuͤtoͤkoͤt /
verso 45
hoǵ legetek az tuͤ menńēi atʼā toknak fiāi / ki menńorſʒāgban vaǵon / mert uͤ az uͤ napiāt megenghedi hoǵ feltāmaǵǵon mind az gonoſʒokra s mind az iokra / ęs eſoͤt ād mind az igazakra / s mind az hamiſſakra.
verso 46
Mert ha azokat ſʒeretenditek az kik tuͤtoͤkoͤt ſʒeretnek / miczoda iutalmatok vaǵon? Nemde az fukarok ęs vǵanazont tiſʒiki?
verso 47
Ęs ha czak azokot fogagǵātok io kedwuel tuͤhozzātok / az kik tuͤnektek atʼātokfiai / miczoda naǵ ieles dolgot tiſʒtek? Nemde az fukarok ęs ekkippen̄ tiſʒneki?
verso 48
Annak okairt foǵatkozās nelkuͤl valok legetek tuͤ / mikippen̄ az tuͤ atʼātok ki az menńek ben vaǵon / foǵatkozāſ nelkuͤl vaǵon.
Libros
