Euangelium ſʒent Mathe iraſa ſʒerint
capítulo 22
verso 1
Ęs ſeleluinn az Ieſus eſmeglenn ſʒola uͤnekiek haſonlatos beſʒidek ſʒerint / ęs ezt mondā.
verso 2
HAſonlatoſſā luͤn az menńeknek orſʒāga kirālʼi miltoſāgbeli ember hez / ki meńekezoͤt tuͤn az uͤ fiānak /
verso 3
's elboczātā az uͤ ſʒolgāit hoǵ hiua taloſokot hiynānak az menekezoͤbe / ęs nem akarnak vala eliuͤnni.
verso 4
Ęſmeglen̄ elboczāta egēb ſʒālgākat / ezt monduān̄. Monǵātok ezt az hiuataloſoknak. Imę az en ebidemet megkiſʒiytettem / az en tulkaimot ęs az en emberi iletre hizlalt ioſʒāghimot megoͤltem ęs mindenek kiſʒen vadnak ioͤuetek el az meńekezoͤbe.
verso 5
Az hiuata loſok kediglen̄ nem akarānak elmenni / hanem elmeninek / nimellʼ elmene az uͤ oͤroͤkibe / nimellʼ az uͤ kereſkediſire.
verso 6
Az egēb hiuataloſok kediglen̄ megtartoztatāk az uͤ ſʒolgāit / ęs boſſʒuſāgual illetuin̄ megoͤlęk uͤkoͤt.
verso 7
Az kirālʼ kediglen̄ mikoron̄ meghallotta volna / megharag uęk / ęs mikoron̄ az uͤ ſereghit elboczātta volna / elueſʒtę az ǵalkoſokot / ęs az uͤ vāroſokot felǵuytā.
verso 8
Legottan̄ monda az uͤ ſʒolgāinak Bizoń az meńekezoͤ kiſʒen̄ vaǵon de az kik hiuataloſok valānak nem voltanak miltok.
verso 9
Menńetek el annak okāirt az vtakra / mellʼ vtak ide 's toua tęrnek / ęs valamellʼ embereket talālandotok hiyātok az meńekezoͤbe.
verso 10
Ęs mikoron̄ kimentenek volna az uͤ ſʒolgāi az vtakra mind beǵuͤytęk valameńit talālānak / mind gonoſʒokot 's mind iokot Ęs betelęk az meńekezoͤhāz letelepedett nipuel.
verso 11
Mikoron̄ kedig len̄ bement volna az kirālʼ hoǵ meglātnā az letelepedett nipeket / minekvtānna lātott volna ott egǵ embert / kinek meńekezoͤi ruhāia nem volna / monda annak.
verso 12
Baratom mikippen̄ iuͤttel be ide mikoron̄ meńekezoͤi ruhād ninczen? Ęs az ember elnimula.
verso 13
Legottān̄ mon da az kirālʼ az ſʒolgāknak / Koͤtoͤzzitek meg az uͤ lābāit / ęs kezēit / ęs veſſitek az vigſoͤ ſoͤtitſigbe / ott liſʒen az ſiralom / ęs az fogaknak czikorgatāſa.
verso 14
Mert ſokan̄ vadnak azok az kiknek hiuatalok vaǵon keueſen̄ vadnak kediglen̄ azok az kik arra vālnak.
verso 15
Akkoron̄ elmeninek az fariſeuſok / ęs tanāczot tartānak / hoǵ az Ieſuſt beſʒidiben megfognāk /
verso 16
ęs kēt taniytuāńokot boczātāk uͤhozzā az Herodeſnek emberiuel / kik ezt mondāk. Meſter tugǵuk hoǵ igaz vaǵ / ęs az iſtennek vtāt igaz dologban taniyczad / ęs hoǵ ſenkiuel nem gondolſʒ. Mert nem nized embereknek ſʒemilit.
verso 17
Mond meg annak okāirt muͤnekuͤnk mi lāttatik teneked. Kelli adot adni az Czāſʒārnak auaǵ nem kell?
verso 18
Mikoron̄ megeſmerte volna az Ieſus az uͤ gonoſʒ voltokot monda. Mit kiſirtetek enghemet tuͤ tettetes emberek?
verso 19
Mutaſſātok meg ennekem az adopinzt. Ęs azok egǵ pinzt mu tatānak uͤneki / mellʼ denarnak mondatik.
verso 20
Ęs monda uͤnekiek: Kię ez kip / ęs ez rayta valo irās? Mondānak uͤneki. Az Czāſʒārę.
verso 21
Monda uͤnekiek. Annak okairt agǵātok meg az Czāſʒārnak az mi az Czāſʒārę / ęs az mi az iſtenę / az iſtennek.
verso 22
Ęs mikoron̄ ezeket hallottāk volna elczudālkozānak / ęs uͤtet elhaǵāk ęs elmeninek.
verso 23
Azon napon̄ uͤhozzā meninek az Sadduceuſok kik azt monǵāk hoǵ ninczen az halottaknak feltāmadāſa.
verso 24
Ęs megkerdęk uͤtet / ęs ezt mondāk. Meſter az Mōyſes ezt mondotta. Ha valaki meghalānd magzat nelkuͤl az uͤ attʼāſia az ollʼan embernek feleſighit eluege / ęs magzatot tāmaſſʒon az uͤ attʼafiānak.
verso 25
Vala kediglen̄ muͤnālunk hēt atʼafiu / ęs az elſoͤ az feleſighet uͤhozzā viuin̄ / meghala ęs mikoronn magzattʼa nem volna az feleſighit az uͤ attʼafiānak haǵa.
verso 26
Azonkippen̄ tuͤn az māſodik / ęs harmadik atʼafia ęs / mind az heted atʼafiūiglan̄.
verso 27
Legutolſʒor meghala az aſſʒońember ęs.
verso 28
An nak okairt az feltāmadāſban az feleſig ez hēt atafiaknak koͤzzoͤlle mellʼikę liſʒen? Mert mindeniknel feleſighuͤl vala az aſſʒoń.
verso 29
Felel uin̄ kediglen̄ az Ieſus monda uͤnekiek. Tiuelghiſben vattok nem ertuin̄ az irāſokat / ſem az iſtennek hatalmas voltāt.
verso 30
Mert az fel tāmadāſban ſem meg nem hāzaſulnak / ſem hāzaſſāgra nem adat tatnak / hanem azonkippen̄ vadnak mikippenn az iſtennek angali az menńben.
verso 31
Az halottaknak kediglen̄ feltāmadāſokrul nem oluaſ tātoki azt az mit tuͤnektek monda az iſten / ki ezt monǵa.
verso 32
Ęn va ǵok az Abrahamnak iſtene / ęs az Iſaaknak iſtene / ęs az Iakobnak iſtene. Az iſten nem mondatik iſteneknek azoknak az kik ez vilāg bol kimuluān̄ oͤroͤk halālt ſʒenuednek / hanem az kik meghaluān̄ ilet ben vadnak.
verso 33
Ęs mikoron̄ ezt hallotta volna az ſereg nip naǵon̄ elczudālkozęk az uͤ tudomāńan̄.
verso 34
Az fariſeuſok kediglen̄ mikoronn hallottāk volna hoǵ bedugta volna az Sadduceuſoknak az uͤ ſʒāiokot / egǵbeǵuͤlinek /
verso 35
ęs megkerdę uͤtet uͤkoͤzzoͤlloͤk egǵ ki az o toͤruinben doctor vala / kiſirtuin̄ uͤtet / ęs ezt monduann.
verso 36
Meſter mel lʼik az naǵ paranczolat az toͤruińben?
verso 37
Monda uͤneki az Ieſus / Szereſſed az te vradat iſtenedet te tellʼes ſʒuͤedboͤl / ęs tellʼes lelkedben / ęs tellʼes buzgo uͤgekezetʼedben.
verso 38
Ęz az elſoͤ ęs naǵ paranczolat /
verso 39
az māſodik kediglen̄ haſonlatos ez paranczolathoz. Sze reſſed az te koͤzelvalo emberedet azonkippen̄ mikippen̄ te magadot.
verso 40
Ęz kēt paranczolatban fuͤgg eghilſʒ az o toͤruiń / ęs az profetāknak irāſa.
verso 41
Mikoron̄ egǵbeǵuͤytoͤtte volna az Ieſus az fariſeuſokot
verso 42
megkerdę uͤkoͤt ezt monduān̄. Mi lāttatik tuͤnektek az Chriſtuſrul? Kcizoda fia az? Mondānak uͤneki. Az Dauidę.
verso 43
Monda uͤnekiek. Tehāg az Dauid mi modonn hiya vrānak uͤtet li lekben ezt monduānn.
verso 44
Az vriſten ezt mondā az en vramnak / uͤllʼ az en iobb kezem feloͤl / miglen̄ az te ellenſighidet az te lābāid alā tiʒem ſamolʼul.
verso 45
Ha annak okairt az Dauid vrānak hiya uͤtet mikip pen̄ fia uͤneki?
verso 46
Ęs ſenki ſemmit nem felelhet vala uͤneki / ęs ſenki nem meriſʒlę az uͤdoͤtuͤl foguānn uͤtet touabbā kerdezni.
Libros
