Szent Máténak evangéliuma
capítulo 28
verso 1
az ünnepnek kedig estéjén, mely virrad meg első szombatra. jöve Mária Magdaléna és az más Mária, hogy meglátnák az koporsót.
verso 2
és íme lőn nagy földindulás, Úrnak kedig angyala leszálla az mennyországból, és járulván oda elemelé a követ az ajtóról, és rajta ül vala.
verso 3
kinek az ő tekintete vala, mint egy villámlás, és az ő ruhája fehér, mint az hó.
verso 4
őtőle megfélemlének az őrizők, és lőnek, miképpen megholtak.
verso 5
felele kedig az angyal, és monda az asszonyállatoknak: ne féljetek ti, mert tudom, hogy a Jézust keresitek, ki megfeszíttetett,
verso 6
nincsen itt, mert miképpen megmondta, feltámadott, jöjjetek el azért, és lássátok a helyet, ahol Úr helyheztetett volt.
verso 7
és hamar elmenvén mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott halottaiból. és íme előlveszen titeket Galileába, ott látjátok meg őtet, im megmondám nektek.
verso 8
és amazok hamar elmenvén az koporsótól, nagy félelemmel és nagy örömmel futnak vala, hogy meghirdetnék az tanítványoknak.
verso 9
és mikoron mennének az úton az tanítványokhoz meghirdetni. íme Jézus eleikbe járula mondván: üdvözlöttek legyetek. amazok kedig járulának, és lábához nyúlának imádván őtet.
verso 10
és monda nekik Jézus: ne féljetek, menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott engem meglátnak.
verso 11
melyek mikoron elmentenek volna, íme nékik az őrizők közül jövének a városba. és megmondák az papi fejedelmeknek, mind az dolgot, mi módon történt volna.
verso 12
egybegyűlének a fő népekkel, és tanácsot tartván nagy pénzt adának az vitézeknek
verso 13
mondván nekik: azt mondjátok, hogy az ő tanítványai éjjel eljöttenek, és ellopták őtet, mikoron ti aludnátok,
verso 14
ha kedig ezt meghallja Pilátus, mi elhitetjük vele, és titeket megmentünk.
verso 15
amazok a pénzt elvevék, és aképpen tőnek, mint megtanították vala, és kihírhevék az beszéd zsidóság között mindez napiglan.
verso 16
az tizenegy tanítvány kedig menének Galileába, az hegyre, hova Jézus nekik hagyta vala.
verso 17
és mikoron őtet látták volna, imádák őtet, nékik kedig kételkedének.
verso 18
és járula Jézus, szóla nekik mondván: adatott énnekem minden hatalom mennyen és földön.
verso 19
azért menjetek el, tanítsatok minden népeket keresztelvén őket Atyának és Fiúnak és Szenléleknek nevébe,
verso 20
megtanítván őket tartani mindazokat, kiket parancsoltam nektek. és íme én veletek vagyok, mind világ végezetig. Szent Máté evangéliumának vége.
Libros
