Szent Máténak evangéliuma

capítulo 4


Capítulos:


verso 1

akkoron Jézus viteték az pusztába Szentlélektől, hogy meg kísértetnék az ördögtől,


verso 2

és mikoron böjtölt volna negyven napot és éjet, azután megéhezék.


verso 3

kihez járulván az kísértő monda neki. ha Istennek fia vagy, mondjad, hogy ez kövek legyenek kenyérré,


verso 4

de ő felele, monda. írván vagyon, nem csak kenyérrel él ember, de minden igével, ki Istennek szájából származik.


verso 5

ezután felvivé őtet az ördög az szent városban, és állata az templomnak tetejére,


verso 6

és monda neki. ha Istennek fia vagy, bocsásd alá innet magadat, lám megírták terólad, hogy az te angyalaidnak parancsolás vagyon felőled, hogy kezeikbe vegyenek tégedet, hogy az kőbe lábadat meg ne sértsed.


verso 7

monda neki Jézus, mégis írván vagyon, ne kísértsed az te Uradat Istenedet.


verso 8

ismét vivé őtet az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá neki ez világnak minden országit és azoknak dicsőségit mondván.


verso 9

ezeket mind neked adom, ha leborulván imádandasz engemet.


verso 10

monda neki Jézus, menj el Sátán, mert írván vagyon, az te Uradat Istenedet imádjad, és csak azt tiszteljed.


verso 11

legottan elhagyá őtet az ördög, és íme járulván az angyalok szolgálnak vala neki.


verso 12

mikoron kediglen hallotta volna Jézus, hogy János elárultatott volna, mene Galileába,


verso 13

és Názáretet elhagyván lakozék Kapernaumba, mely tenger mellett való város Zebulonnak határába.


verso 14

hogy beteljesednék Ézsaiás prófétának mondása.


verso 15

Zebulonnak és Naftálinak földje az tenger útja mellett Jordán vizén túl, Galilea, ki népeké.


verso 16

az nép, ki él vala sötétségbe és halálnak árnyékába, láta nagy világosságot. és, kik élnek vala halálnak tartományának árnyékába, világosság támada nekik.


verso 17

az időtől fogva Jézus kezde prédikállani, és mondani, vegyétek eszetekbe magatokat, mert elkőzelgett mennyeknek országa.


verso 18

járván kedig Jézus Galileába a tenger mellett láta két atyafiakat, Simont ki mondatik Péternek, és Andrást, ő atyjafiát, hogy az ő hálójukat az tengerbe bocsátanák, ( mert halászok valának),


verso 19

monda nekik. kövessetek engemet, teszlek titeket, hogy legyetek embereknek halászai,


verso 20

legottan amazok elhagyván hálójukat követék őtet.


verso 21

és továbbmenvén onnét, láta más két atyafiakat is, Jakabot, Zebedeusnak fiát és Jánost, az ő atyjafiát az hajóba, Zebedeussal, az ő atyjukkal, kötözgetvén az ő hálójukat, hiva azokat is.


verso 22

és amazok legottan elhagyván hajójukat és atyjukat követék őtet.


verso 23

akkoron Jézus eljárja vala egész Galileát tanítván az ő zsinagógájukba és prédikálván nekik mennyországnak evangéliumát, meggyógyítván minden betegségeket és fájdalmakat az nép között.


verso 24

demaga kihirhedék az ő neve egész Szíriába, és hozának őhozzá nagy sok betegeket ördöngőseket, éjjel felkelőket és köszvényeseket, megvígasztá őket.


verso 25

és követi vala őtet sok sereg Galileabol, Dekapolisbol, Jeruzsálemből zsidóságból és az tartományokból, kik vannak Jordán vizén túl helyheztetvén.

Capítulos:


Libros