Szent Máténak evangéliuma
capítulo 11
verso 1
és lőn, hogy mikoron Jézus véget tett volna ez beszédeknek, kiket hagy vala az ő tizenkét tanítványnak, tovább menne onnét, hogy tanítana és prédikállana az városokban.
verso 2
János baptista kedig, mikoron hallotta volna az fogságban Krisztusnak cselekedeteit. elbocsáta kettőt az ő tanítványaiba,
verso 3
és hagya nekik mondani. te vagy-e az, aki eljövendő, avagy mást várjunk,
verso 4
és Jézus felelvén monda nekik: menjetek el, mondjátok meg Jánosnak azokat, melyeket hallottatok és láttatok.
verso 5
a vakok látnak, sánták járnak, poklosok megtisztulnak, siketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegények evangéliumnak vígan való hírdetését veszik,
verso 6
és boldog, valaki énbennem meg nem botránkozik.
verso 7
amazok onnét elmenvén kezde Jézus szólni a seregnek Jánosról. mire mentetek ki a pusztába? azért-e, hogy az nádat neznétek, mint az szél hajtogatja?
verso 8
avagy azért mentetek-e ki, hogy látnátok embert gyengén ölteztet, mert íme, akik gyenge ruhába járnak, az királyoknak házaiba vannak azok,
verso 9
avagy micsoda látni mentetek ki? hogy prófétát lássatok-e? bizonyába mondom nektek, nagyobb prófétánál,
verso 10
mert ez az, kiről meg vagyon irva. íme én elbocsátom az én követemet te színed előtt, ki megcsinálja az te utadat teelőtted.
verso 11
bizony mondom nektek, nem támadott nagyobb asszonyállatoknak magzatai kőközött János baptistánál, demaga, aki kisebb mennyeknek országába, nagyobb őnálánál.
verso 12
továbbá János baptistának napjaitól fogva az mennyeknek országa erőt szenved, és akik erőlködnek rajta, azok kapják azt.
verso 13
mert minden próféták és az törvény is csak Jánosig prófétáltanak.
verso 14
és ha venni akarjátok, ő az Illés, ki eljövendő volt.
verso 15
akinek füle vagyon hallásra, hallja.
verso 16
de kihez hasonlítsam ez zsidó nemzetséget? hasonlatos az olyan gyermekekhez, kik kinn ülnek, és üvöltnek az ő társuknak mondván:
verso 17
síppal éneklünk nektek, és nem táncolátok, siralmas éneket is mondánk nektek, és nem sírátok.
verso 18
eljöve János, ki nem eszik és nem iszik vala, és azt mondák, hogy ördöge vagyon.
verso 19
eljöve Embernek Fia, evék és ivék, és mondanak: ihon a torkos ember, borivó, nyilvánvaló bűnösöknek és egyéb bűnösöknek barátja. és ez bölcsesség igaznak ítélteték az önnön fiaitól.
verso 20
tehát kezde feddeni az városokat, kikben ő sok csodákat tett vala. hogy penitenciát nem tartanának az ő bűnükről.
verso 21
jaj teneked Korazin! jaj teneked Bétsaida! mert ha Tírusznak avagy Szidónnak városában lettenek volna ez csodák, kik lettenek tibennetek, régen zsákban és hamuban tartottanak volna penitenciát az ő bűneikről,
verso 22
demaga mondom tinektek. hogy Tírusznak és Szidónnak könyebben leszen dolga ítélet napján, mint nektek.
verso 23
és te Kapernaum, ki mind az egyig felmagasztaltattál, levonatol mint pokolyg, mert ha Sodomába lettenek volna ez csodák, melyek lettenek tebenned, megmaradtanak volna mind ez napig,
verso 24
demaga mondom neked, hogy sodomáknak könnyebben leszen dolga ítélet napján, hogynemmint neked.
verso 25
azon időbe felele Jézus, és mondá. hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek ura. hogy eltitkoltad ezeket az bölcsektől és tudósoktól, és megjelentetted őket a kisdedeknek.
verso 26
úgy Atyám, mert úgyan volt kellemetes teelőtted.
verso 27
mindenek kezembe adattanak nekem az én Atyámtól, és senki nem ismeri az Fiát, csak az Atya, sem az Atyát, csak az Fiú, és az, akinek a fiú akarja megjelenteni.
verso 28
jöjjetek énhozzám mindenek, kik nyomorgotok és megnehezültetek, és én megnyugtatlak titeket,
verso 29
vegyétek az én igámat tireátok, és tanuljatok éntőlem, mert kegyelmes vagyok, és alázatos szívű, és leltek nyugodalmat az ti lelketeknek,
verso 30
mert az én igám édes, és ez én terhem könnyű.
Libros
