Szent Máténak evangéliuma
11. fejezet
1. vers
és lőn, hogy mikoron Jézus véget tett volna ez beszédeknek, kiket hagy vala az ő tizenkét tanítványnak, tovább menne onnét, hogy tanítana és prédikállana az városokban.
2. vers
János baptista kedig, mikoron hallotta volna az fogságban Krisztusnak cselekedeteit. elbocsáta kettőt az ő tanítványaiba,
3. vers
és hagya nekik mondani. te vagy-e az, aki eljövendő, avagy mást várjunk,
4. vers
és Jézus felelvén monda nekik: menjetek el, mondjátok meg Jánosnak azokat, melyeket hallottatok és láttatok.
5. vers
a vakok látnak, sánták járnak, poklosok megtisztulnak, siketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegények evangéliumnak vígan való hírdetését veszik,
6. vers
és boldog, valaki énbennem meg nem botránkozik.
7. vers
amazok onnét elmenvén kezde Jézus szólni a seregnek Jánosról. mire mentetek ki a pusztába? azért-e, hogy az nádat neznétek, mint az szél hajtogatja?
8. vers
avagy azért mentetek-e ki, hogy látnátok embert gyengén ölteztet, mert íme, akik gyenge ruhába járnak, az királyoknak házaiba vannak azok,
9. vers
avagy micsoda látni mentetek ki? hogy prófétát lássatok-e? bizonyába mondom nektek, nagyobb prófétánál,
10. vers
mert ez az, kiről meg vagyon irva. íme én elbocsátom az én követemet te színed előtt, ki megcsinálja az te utadat teelőtted.
11. vers
bizony mondom nektek, nem támadott nagyobb asszonyállatoknak magzatai kőközött János baptistánál, demaga, aki kisebb mennyeknek országába, nagyobb őnálánál.
12. vers
továbbá János baptistának napjaitól fogva az mennyeknek országa erőt szenved, és akik erőlködnek rajta, azok kapják azt.
13. vers
mert minden próféták és az törvény is csak Jánosig prófétáltanak.
14. vers
és ha venni akarjátok, ő az Illés, ki eljövendő volt.
15. vers
akinek füle vagyon hallásra, hallja.
16. vers
de kihez hasonlítsam ez zsidó nemzetséget? hasonlatos az olyan gyermekekhez, kik kinn ülnek, és üvöltnek az ő társuknak mondván:
17. vers
síppal éneklünk nektek, és nem táncolátok, siralmas éneket is mondánk nektek, és nem sírátok.
18. vers
eljöve János, ki nem eszik és nem iszik vala, és azt mondák, hogy ördöge vagyon.
19. vers
eljöve Embernek Fia, evék és ivék, és mondanak: ihon a torkos ember, borivó, nyilvánvaló bűnösöknek és egyéb bűnösöknek barátja. és ez bölcsesség igaznak ítélteték az önnön fiaitól.
20. vers
tehát kezde feddeni az városokat, kikben ő sok csodákat tett vala. hogy penitenciát nem tartanának az ő bűnükről.
21. vers
jaj teneked Korazin! jaj teneked Bétsaida! mert ha Tírusznak avagy Szidónnak városában lettenek volna ez csodák, kik lettenek tibennetek, régen zsákban és hamuban tartottanak volna penitenciát az ő bűneikről,
22. vers
demaga mondom tinektek. hogy Tírusznak és Szidónnak könyebben leszen dolga ítélet napján, mint nektek.
23. vers
és te Kapernaum, ki mind az egyig felmagasztaltattál, levonatol mint pokolyg, mert ha Sodomába lettenek volna ez csodák, melyek lettenek tebenned, megmaradtanak volna mind ez napig,
24. vers
demaga mondom neked, hogy sodomáknak könnyebben leszen dolga ítélet napján, hogynemmint neked.
25. vers
azon időbe felele Jézus, és mondá. hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek ura. hogy eltitkoltad ezeket az bölcsektől és tudósoktól, és megjelentetted őket a kisdedeknek.
26. vers
úgy Atyám, mert úgyan volt kellemetes teelőtted.
27. vers
mindenek kezembe adattanak nekem az én Atyámtól, és senki nem ismeri az Fiát, csak az Atya, sem az Atyát, csak az Fiú, és az, akinek a fiú akarja megjelenteni.
28. vers
jöjjetek énhozzám mindenek, kik nyomorgotok és megnehezültetek, és én megnyugtatlak titeket,
29. vers
vegyétek az én igámat tireátok, és tanuljatok éntőlem, mert kegyelmes vagyok, és alázatos szívű, és leltek nyugodalmat az ti lelketeknek,
30. vers
mert az én igám édes, és ez én terhem könnyű.
Könyvek
