Szent Máténak evangéliuma
17. fejezet
1. vers
és hatodnapnak utána vevé Jézus hozzá Pétert és Jakabot és Jánost, az ő atyjafiát, és vivé őket egy magas hegyre felfele,
2. vers
holott ő előttük színét elváltoztatá, és az ő orcája fényes lőn, mint a nap, az ő ruhái fehérek lőnek, mint az hó.
3. vers
és íme láttaték őtőlük Mózes és Illés, hogy vele szólnának,
4. vers
felele Péter, és mondá: Uram, jó nekünk itt lennünk, ha akarod, csináljunk három hajlékot: neked egyet, Mózesnek is egyet és Illésnek is egyet.
5. vers
és még hogy ő szólna, íme az fényes kőd megárnyékozza őket, és íme szózat lőn az égből mondván: ez az én szerelmes fiam, kibe énnekem mindenek kedvem szerint vannak, őtet hallgassátok!
6. vers
és mikoron az tanítványok ezt hallották volna, arcul leesének, és igen megijedének.
7. vers
de járula Jézus, illeté őket, és mondá nekik: keljetek fel, ne féljetek.
8. vers
amazok mikoron felemelték volna szemeiket, senkit nem láttanak, hanem csak ő magát, Jézust.
9. vers
mikoron kedig a hegyről alá jönnének, parancsola nekik Jézus, monda: ez látást senkinek ne mondjátok, mígnem embernek fia halottaiból feltámad.
10. vers
kérdék őtet az ő tanítványai, és mondanak: mit mondanak tehát az írástudók, hogy még először Illésnek kelljen eljönni?
11. vers
Jézus felele, és monda nekik: Illés jóllehet eljő először, és mindeneket eligazit,
12. vers
de mondom tinektek, hogy Illés immár eljött, és meg nem ismerték őtet, és mindenbe úgy tettenek vele, mint akartak. azonképpen embernek fiának is halált kell tőlük szenvedni.
13. vers
akkor megérték az tanítványok, hogy János baptistáról szólna nekik.
14. vers
és mikoron az sereg közé jöttenek volna. járula őhozzá egy ember, térdet hajta neki,
15. vers
és monda, uram, légy kegyelmes az én fiamnak, mert éjjeljáró, és igen gyötretik, mert gyakorta esik az tűzben, gyakorta az vizben,
16. vers
vittem vala őtet az te tanítványaidnak. de nem gyógyíthaták meg őtet,
17. vers
felele Jézus, és monda: ó hitetlen és visszavonó nemzetség, míg kell veletek lennem? míg kell titeket szenvednem, hozzátok ide énhozzám őtet!
18. vers
és Jézus megfeddé az ördögöt, és kimene belőle, és attól fogva az gyermek megvigaszék.
19. vers
akkoron a tanítványok járulának Jézushoz titkon, és mondanak: mire, hogy mi nem űzhetők ki belőle az ördögöt?
20. vers
monda nekik Jézus: az ti hitetlen voltotokért, bizony, bizonnyal mondom nektek, hogy, ha leszen annyi hitetek, mint egy mustármag, és mondjátok imez hegynek, menj innet emide, elmegyen, és semmi nem leszen nektek lehetetlen.
21. vers
de efféle ördög, ki nem megyen, hanem csak imádsággal és böjttel.
22. vers
mikoron kediglen Galileába volnának, monda nekik Jézus: jövendő, hogy Embernek Fia elárultassék embereknek kezébe,
23. vers
megölik őtet és harmadnapon feltámad. és ezen igen megkeseredének.
24. vers
mikoron kedig jutottanak volna Kapernaumba, menének Péterhez azok, kik az pénzt szedik vala, és mondanak neki: az ti mesteretek nem adá meg a pénzt.
25. vers
monda: úgy vagyon. és mikoron házba mentenek volna, Jézus előbb megszólítá Pétert, mondá: mint tetszik neked, Simon? ez földnek királyai kitől vesznek valami fizetést, avagy adót, az ő fiaitól-e, avagy az idegenektől?
26. vers
monda neki Péter: az idegenektől, monda neki Jézus: tehát az fiak szabadosok?
27. vers
de hogy bántásra ne legyünk, menj el az tengerre, vesd be az horgot, és az halat, mely először megakad, vedd kezedbe, nyisd fel a száját, lelsz egy staterat benne. azt hozd el, adjad énértem és teérted.
Könyvek
