24. fejezet
ennek utána Jézus kijöve az templomból, és elmegyen vala, de járulának hozzá az ő tanítványai, hogy megmutatnák neki az templomnak művét.
Jézus kedig monda nekik: látjátok-e mindezeket? bizony mondom tinektek, hogy kő kövön nem marad, hogy el nem töretnék.
és mikoron ő az Olajhegyen ülne. járulának titkon hozzá az ő tanítványai, és mondanak: mondd meg nekünk, mikoron lesznek ezek, és mi jele az te eljövetelednek és ez világnak végezetének?
felele Jézus, és monda nekik: lássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
mert sokan jőnek én nevembe, kik azt mondják, én vagyok a Krisztus, és sokakat elhitetnek.
hallani fogtok hadakat és hadról való hireket, de lássátok, hogy meg ne induljatok rajta, mert ezeknek mind meg kell lenni, de nem leszen még mindjárást vége.
egy nép más nép ellen feltámad, és ország ország ellen, és lesznek döghalálok, éhségek és földindulások gyakor helyeken.
ezek kedig csak a kezdetei a bánatoknak.
akkoron elárulnak titeket nyomorúságra, és megölnek. és minden népeknek lesztek gyűlölségébe az én nevemért.
akkoron sokan megbotránkoznak, és egymást elárulják, és egymást gyűlölik,
feltámadnak az hamis próféták, és sokakat elhitetnek.
és miérthogy a gonoszság bővelkedik akkoron, az szeretet meghidegül sokakban.
de, aki dolgát végreviszi, az üdvözül.
és ez evangélium, ki mennyiből vagyon, hirdettetik mind ez széles világon bizonyságul minden népeknek. és akkoron eljő a végezet.
azért mikoron látjátok az pusztaságnak fertelmetes voltát, ( ki megmondatott Dániel prófétától), állván az szent helyen, aki olvassa megértse.
akkoron, akik zsidóságba vannak, fussannak a hegyekre.
akik a ház héján vannak le ne szálljanak, hogy valamit felvegyenek házukból,
és kik a mezőn vannak, meg ne térjenek ruhájukért,
de jaj az nehézkeseknek és szoptatóknak a napokba.
imádkozzatok kedig, hogy az ti futásotok ne legyen télben, se szombaton,
mert akkoron nagy háborúság leszen, ki nem volt világ kezdetétől fogva mind ez ideig, sem leszen is.
és hogyha ez napok meg nem rövidítettenek volna, nem üdvözülne minden test, de a választottakért megrövidíttetnek a napok.
akkoron, ha valaki mondandja: im ihon Krisztus, avagy ahon, ne higgyetek,
mert sok hamis krisztusok támadnak, és hamis próféták, kik nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy megtévelyednek, ha lehetséges volna, még az választottak is.
íme előbb megmondtam nektek.
azért ha azt mondják nektek: ám a pusztába vagyon, ki ne menjetek. ám a belső részekbe, ne higgyétek.
mert miképpen a fényesség, ki jő naptámadat felől, és mind napnyugatig feltetszik, azonképpen leszen embernek fiának eljövete is.
mert valahol a dög vagyon, oda gyűlnek a keselyűk is.
és az napoknak háborúságainak utána a nap mindjárást meghomályosul, és a hold nem adja az ő világát. a csillagok lehullnak az égről, és a mennyei jószágok megindulnak.
akkoron feltetszik Embernek Fiának jele mennyországba, és akkoron siratják őtet földön minden népek, és látják Embernek Fiát, hogy eljő az égnek ködjeibe nagy hatalommal és dicsőséggel.
és elbocsátja az ő angyalait trombitával, nagy felszóval, kik egybegyűjtik az ő választottait négy széltől fogva, és az égnek magasságától fogva mindvégiglen.
a fügefáról vegyetek hasonlatosságot, kinek mikoron az ága gyenge, és a levele most fakadott ki, tudjátok, hogy közel vagyon a nyár.
azonképpen ti is, mikoron látjátok mindezeket, tudjátok, hogy közel vagyon az ajtókhoz.
bizony mondom tinektek, el nem múlik ez nemzetség, míglen ezek mind meglesznek.
az menny, és az föld elmúlnak, de az én beszédeim el nem múlnak.
tovabba azt az időt és az órát senki nem tudja, még az mennyei angyalok is, hanem csak az én Atyám.
de miképpen vala Noének idejébe, azonképpen leszen Embernek Fiának eljövete is.
mert mi módon vala a vízözön előtt való napokba, esznek, isznak vala, kik megnőznek vala, és kit férjnek adatnak vala mind az napiglan, míg Noé bemenne a bárkába,
és nem ismerék meg, mígnem eljöve az vízözön, és mindeneket elvőn, úgyan leszen Embernek Fiának is eljövete.
akkoron kettő leszen a mezőn, egyik elvettetik, másik meghagyatik,
ketten, kik őrölnek asszonyok, egyik elvettetik, másik meghagyatik.
azért vigyázzatok, mert nem tudjátok, mely órába a ti uratok eljövendő.
azt kediglen tudjátok. hogyha meg tudhatná az családos ember, mely órában jönne el a lopó, bizonyával vigyázna, és nem hagyná megásni házát.
azért ti is készen legyetek, mert mely órában nem vélnétek, Embernek Fia eljő.
valljón ki az hű és bölcs szolga, kit az ő ura bízott az ő háza táján, hogy adjon nekik étket, mikoron ideje leszen.
boldog az a szolga, kit az ő ura talál, olyan módon cselekedőt, mikoron jő jő.
bizony mondom tinektek, hogy minden jószágát rá bízza.
hogyha kedig a gonosz szolga kezdi mondani az ő szívébe, késik az én uram, nem jő még meg,
és kezdi verni az ő szolgatársait, és kezd enni és inni az részegesekkel.
megjő az ő ura, mely napon nem várná, és oly órában, kit nem tud,
foltra vagdalja őtet, és az ő részét veti az képutálóknak. ott leszen az siralom és fogaknak csikorgatása.