Szent Máténak evangéliuma
5. fejezet
1. vers
mikoron kedig látta volna Jézus az seregeket, felmene az hegyre. és mikoron letelepedett volna, járulának hozzá az ő tanítványai.
2. vers
és minekutanna megnyitotta volna az ő száját, tanítja vala őket mondván.
3. vers
boldogok az lelki szegények, mert övék mennyeknek országa.
4. vers
boldogok, akik sírnak, mert vigasztalást vesznek.
5. vers
boldogok az kegyelmesek, mert ők bírják a földet.
6. vers
boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.
7. vers
boldogok az irgalmasok, mert őket irgalmasság követi.
8. vers
boldogok az tiszta szívvel, kik vannak, mert ők látják Istent.
9. vers
boldogok a békességszerzők, mert ők Istennek fiainak hivattatnak.
10. vers
boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert azoké mennyeknek országa.
11. vers
boldogok vagytok, mikoron gonoszokat mondnak nektek emberek, és üldöznek titeket, és mondnak minden gonosz beszédet tiellenetek. és hamisan vádolnak az én nevemért,
12. vers
örüljetek és vígadjatok, mert az ti jutalmatok sok mennyországba. ezenképpen kergettek az prófétákat is, kik ti tielőttetek voltanak.
13. vers
ti vagytok ez földnek só. hogyha az só ízetlen leszen, mivel sóznak? továbbb semmire nem jó, hanem hogy kivettessék. és emberektől eltapodtassék.
14. vers
ti vagytok ez világnak világossága, el nem rejtethetik az város, ki a hegyen vagyon.
15. vers
az szövétneket is, nem azért gyújtják meg, hogy az kád alá tegyék, hanem hogy gyertyatartóba, hogy lássanak világánál, akik a házba vannak.
16. vers
azonképpen fényljék az ti világtok is emberek előtt, hogy lássák az ti jó cselekedeteket, és dicsérjék ti atyátokat, ki vagyon mennyekbe.
17. vers
ne alítsátok, hogy jöttem az törvénynek elbontására, sőt jöttem, nemhogy el bontsam, de hogy beteljesítsem.
18. vers
bizony bizonnyal mondom tinektek, míglen elmúlik az föld, egy betű kedig, avagy egy pont el nem múlik addig az törvényből, mígnem mindenek meglesznek.
19. vers
valaki azért megszegend egyet ez kicsiny parancsolatokba, és tanítand úgy embereket, ez mennél kisebbnek hivattatik mennyeknek országába; valaki kedig, megtartja, és tanítand, ez hivattatik nagynak mennyországba.
20. vers
mondom kediglen nektek, hogyha az ti igazságotok bővebben nem leszen írástudó és farizeusokénál, be nem mehettek mennyeknek országába.
21. vers
hallottátok, hogy az régieknek meg volt mondván: ne ölj, valaki kedig ölend, méltó leszen ítéletre.
22. vers
sőt én azt mondom, valaki atyjafiára vakmerőül megharaguszik, hogy méltó leszen ítéletre, és valaki mondandja atyjafiának: raka, méltó leszen konzíliumra, valaki kedig mondja atyjafiának: bolond, méltó leszen pokol tüzére.
23. vers
annakokaért ha elviended az te ajándékodat az oltárra, és ott megemlékezel róla, hogy vagyon valami tetted atyádfia ellen,
24. vers
hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, és menjél, engeszteld meg először atyádfiát, aztán jöjj el, és vidd fel ajándékodat.
25. vers
engedj gyorsan az te ellenségednek, mikoron úton vagy vele, netalán az biró kezébe ád, az biró ad szolgáinak, hogy az tömlöcbe vettessél.
26. vers
bizony mondom teneked, ki nem megy onnét, mígnem megfizetsz mind egy kis fillérig,
27. vers
hallottatok, mert meg volt mondva regényeknek, ne paráználkodjál,
28. vers
de én mondom tinektek, hogy valaki csak látja is másnak feleségét megkívánásra, immár bujálkodott szívébe,
29. vers
hogyha az te szemed árt teneked, vájd ki őtet, vesd el tőled, jobb teneked, hogy egy tagod vesszen el, hogynem teljes tested pokolra vettessék.
30. vers
és ha az te jobb kezed ártásra vagyon neked, vágd el, és vesd el tőled, jobb teneked, hogy egy tagod híjával légy, hogynemmint egész testtel pokolra vettessél.
31. vers
meg vagyon az is mondván, valaki el akar válni feleségétől, adjon levelet neki róla.
32. vers
én kedig azt mondom tinektek, hogy valaki elhagyja feleségét, hanemha paráznaságnak okáért, őmaga teszi paráznává, és valaki ez ilyen urától elvált asszonyállatot hozzáveszi, paráznaságba leledzik.
33. vers
azt is hallottátok, hogy meg volt mondván régieknek, ne esküdjél, de add meg Úrnak, amire esküdtél,
34. vers
de én mondom tinektek, hogy semmiképpen ne esküdjetek sem az mennyre, mert Istennek királyi széke,
35. vers
sem az földre, mert Istennek lábának zsámoly széke, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy királynak városa,
36. vers
se fejedre ne esküdjél, miért hogy nem teremthetsz egy fehér avagy fekete hajszálat,
37. vers
de leszen az ti beszédetek: úgy úgy, nem nem. mert valamilyennel több leszen, gonoszból leszen.
38. vers
hallottátok, hogy meg vagyon mondván. szemért szemet, fogért fogat,
39. vers
de én mondom nektek, ne tartsatok ellent a gonosznak, de ha valaki jobb felől arcul csap, fordits az más orcádat neki.
40. vers
és annak, aki akarna téged az törvénybe vonni, és szoknyádat elvenni, bocsásd neki palastodat is.
41. vers
és aki kényszerít egy mely földre, menj kettőig vele.
42. vers
aki valamit kér tőled, adj neki, es ha kölcsönkér, ne vond meg magadat.
43. vers
hallottátok, hogy meg vagyon mondván. szeressed felebarátodat, és gyűlöljed ellensegedet.
44. vers
de én azt mondom tinektek, szeressétek ellenségteket, és jót kérjetek titeket átkozóknak. jót tegyetek azokkal, kik gyűlölnek titeket.
45. vers
imádjatok azokért, kik háborgatnak titeket, hogy legyetek az ti atyátoknak fiai, ki mennyekbe vagyon, ki feltámasztja a napot az jókra és gonoszokra, és esőt bocsát az jókra és gonoszokra.
46. vers
mert ha azokat szeretitek, kik titeket szeretnek mi jutalmatok leszen? nemde nem művelik-e ezt még az nyilvánvaló bűnösök is?
47. vers
és hogyha csak atyátok fián esdektek, micsoda jeles dolgot tesztek? nemde az nyilvánvaló bűnösök is nem művelik-e azt?
48. vers
legyetek azért tökéletesek, miképpen az ti atyátok, ki vagyon mennyországba, tökéletes.
Könyvek
