Szent Máténak evangéliuma
28. fejezet
1. vers
az ünnepnek kedig estéjén, mely virrad meg első szombatra. jöve Mária Magdaléna és az más Mária, hogy meglátnák az koporsót.
2. vers
és íme lőn nagy földindulás, Úrnak kedig angyala leszálla az mennyországból, és járulván oda elemelé a követ az ajtóról, és rajta ül vala.
3. vers
kinek az ő tekintete vala, mint egy villámlás, és az ő ruhája fehér, mint az hó.
4. vers
őtőle megfélemlének az őrizők, és lőnek, miképpen megholtak.
5. vers
felele kedig az angyal, és monda az asszonyállatoknak: ne féljetek ti, mert tudom, hogy a Jézust keresitek, ki megfeszíttetett,
6. vers
nincsen itt, mert miképpen megmondta, feltámadott, jöjjetek el azért, és lássátok a helyet, ahol Úr helyheztetett volt.
7. vers
és hamar elmenvén mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott halottaiból. és íme előlveszen titeket Galileába, ott látjátok meg őtet, im megmondám nektek.
8. vers
és amazok hamar elmenvén az koporsótól, nagy félelemmel és nagy örömmel futnak vala, hogy meghirdetnék az tanítványoknak.
9. vers
és mikoron mennének az úton az tanítványokhoz meghirdetni. íme Jézus eleikbe járula mondván: üdvözlöttek legyetek. amazok kedig járulának, és lábához nyúlának imádván őtet.
10. vers
és monda nekik Jézus: ne féljetek, menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott engem meglátnak.
11. vers
melyek mikoron elmentenek volna, íme nékik az őrizők közül jövének a városba. és megmondák az papi fejedelmeknek, mind az dolgot, mi módon történt volna.
12. vers
egybegyűlének a fő népekkel, és tanácsot tartván nagy pénzt adának az vitézeknek
13. vers
mondván nekik: azt mondjátok, hogy az ő tanítványai éjjel eljöttenek, és ellopták őtet, mikoron ti aludnátok,
14. vers
ha kedig ezt meghallja Pilátus, mi elhitetjük vele, és titeket megmentünk.
15. vers
amazok a pénzt elvevék, és aképpen tőnek, mint megtanították vala, és kihírhevék az beszéd zsidóság között mindez napiglan.
16. vers
az tizenegy tanítvány kedig menének Galileába, az hegyre, hova Jézus nekik hagyta vala.
17. vers
és mikoron őtet látták volna, imádák őtet, nékik kedig kételkedének.
18. vers
és járula Jézus, szóla nekik mondván: adatott énnekem minden hatalom mennyen és földön.
19. vers
azért menjetek el, tanítsatok minden népeket keresztelvén őket Atyának és Fiúnak és Szenléleknek nevébe,
20. vers
megtanítván őket tartani mindazokat, kiket parancsoltam nektek. és íme én veletek vagyok, mind világ végezetig. Szent Máté evangéliumának vége.
Könyvek
