Szent Máténak evangéliuma

20. fejezet


Fejezetek:


1. vers

mert hasonlatos az mennyeknek országa a családos emberhez, ki igen reggel kimegyen műveseket fogadni az ő szőlőjébe.


2. vers

és minek utána megszerződék velük az naponként való számpénz felől, bocsáta őket az ő szőlőjébe.


3. vers

és kimene ismét három órakor, láta többeket is, hogy a piaczon hiába állanának,


4. vers

és monda nekik: menjetek ti is az én szőlőmbe, ami igaz, megadom nektek,


5. vers

amazok elmenének. ismét kimene hat órakor és kilenc órakor, ugyanolyan módon cselekedel,


6. vers

ennek utána kimene tizenegy órakoron is, és talála többeket is, kik ott hiába állanának, és monda nekik: mit állotok itt mind ez egész napon hiába?


7. vers

mondanak neki: mert senki nem fogadott meg minket. monda nekik: menjetek ti is az én szőlőmbe, és ami igaz leszen, megadom nektek.


8. vers

mikoron kedig estve volna, immáron monda az Úr a vincellérnek: hívd be a míveseket, és add meg az ő bérüket, elkezdvén az utolsókról mind az elsőkig.


9. vers

és mikoron eljöttenek volna azok, kik tizenegy órakoron mentenek vala ki, mindenyk felvevé az ő pénzét.


10. vers

előjövének az elsők is, kik azt vélik vala, hogy nekik többet adnának, de azoknak is csak annyit adának.


11. vers

és mikoron látták volna, hogy nekik nem adnának többet, morgódnak vala a családos ember ellen


12. vers

mondván: emez utolsók csak egy órába munkalódtanak, és mihozzánk, kik az napnak terhét és hőségét viseltük, hasonlatossá tevéd.


13. vers

de ő felele, és monda egyiknek: barátom, nem teszek neked bosszúságot, nemde ennyi pénzbe szerződtél-e meg velem?


14. vers

vedd el, ami tied, és menj el vele, mert én emez utolsónak ugyanannyit akarok adni, mennyit neked.


15. vers

nem illik-e nekem az én marhammal úgyan cselekednem, mint én akarom? avagy a te szemed-e álnok, mert én jó vagyok?


16. vers

ezenképpen lesznek az utolsók elsők. és az elsők utolsók. mert sokan vannak kik hivattattak, de kevesen vannak választottak.


17. vers

és felmenvén Jézus Jeruzsálembe, vevé hozzá az úton csak az ő tizenkét tanítványit, és monda nekik:


18. vers

im felmegyünk Jeruzsálembe, és Embernek Fia elárultatik papi fejedelmeknek és írastudóknak, és őtet halálra kárhoztatják,


19. vers

és adják népeknek kezebe, hogy megcsúfolják, megostorozzák, és megfeszítsék őtet, demaga harmadnapon feltámad.


20. vers

akkoron járula őeleibe Zebedeusnak fiainak anyja az ő fiaival imádván és kérvén valamit őtőle,


21. vers

és monda neki Jézus, mit akarsz? monda az: mondjad, hogy ez én két fiaim ilyenek, egyik az te jobbodra. másik balodra, az te országodba.


22. vers

felele Jézus, és monda: nem tudjátok, mit kértek. meg ihatjátok-e az pohárt, melyet én megivandó vagyok, és meg keresztelkedhettek-e az keresztségben, kibe én megkeresztelendő vagyok? mondanak neki: meglehet,


23. vers

monda nekik: jóllehet az én poharamat megisszátok, és azon keresztséggel, kivel én, keresztelkedtek, de az én jobbomra avagy balomra ülni, nem én adhatom nektek, hanem azoké, kiknek megszereztetett az én Atyámtól.


24. vers

ezt mikoron az tize hallotta volna az tanítványoknak, kezdenek bosszankodni a két atyafiakról.


25. vers

Jézus kedig híva őket, és monda nekik: tudjátok-e, hogy az népek között vagyon efféle fejedelemség? és kik őköztük nagyobbak, azok birnak az alábbvalókkal.


26. vers

de nem úgy leszen tiköztetek, de valaki tiköztetek nagy akar lenni, az ti szolgálótok legyen,


27. vers

és valaki első akar lenni, ti szolgátok legyen,


28. vers

miképpen Embernek Fia nem jött, hogy szolgálnának neki, de hogy ő szolgálna, és hogy az ő lelkét adná sokaknak váltságért.


29. vers

és mikoron kijönnének Jerikóból, követé őtet sok sereg.


30. vers

és íme két vak, kik ott az úton ülnének, mikoron hallották volna, hogy Jézus menne onnét, üvöltenek vala mondván: Uram, Dávid fia, légy kegyelmes nekünk!


31. vers

az sereg kedig rongálja vala őket, hogy veszteg hallgatnának, de amazok annál inkább üvöltenek vala mondván: irgalmazz nekünk, uram, Dávidnak fia!


32. vers

megálla Jézus, hozzáhívá őket, és monda: mit akartok, hogy veletek tegyek?


33. vers

mondanak neki: uram, hogy megnyíljanak a mi szemeink,


34. vers

megkeserülé Jézus őket, illeté az ő szemeiket, kik mindjárást látni fogának, és követék őtet.

Fejezetek:


Könyvek