Szent Máténak evangéliuma
capítulo 23
verso 1
akkoron szóla Jézus a seregeknek, és az ő tanítványainak
verso 2
monda: Mózesnek székébe ülnek, az írástudók és farizeusok.
verso 3
azért valamit mondanak nektek megtartani, tartsátok, és azt műveljétek, de az ő cselekedeteik szerint ti ne művelkedjetek, mert mondják, és nem teszik.
verso 4
és embereknek vállára nehéz terhet vetnek, és elviselhetlent, ők kedig azt csak ujjal sem akarják illetni,
verso 5
kedig mindeneket azért művelnek, hogy láttassanak emberektől, mert kiszélesítik az fejükön való írást és ruhájuknak peremét.
verso 6
és az lakodalomba első helyet szeretnek, és hogy az tanácsba fő helyen üljenek,
verso 7
hogy a piacon köszönnének nekik, és mesternek hivattassanak.
verso 8
ti kedig ne akarjatok mesternek hivattatni, mert egy a ti mesteretek, tudni illik, mint Krisztus. és ti mind atyafiak vagytok.
verso 9
és ez földön senkit atyátoknak ne hívjatok, mert egy az ti Atyátok, mely vagyon mennyországba.
verso 10
se mestereknek ne hivattassatok, mert egy az ti mesteretek, tudni illik, mint Krisztus.
verso 11
aki legnagyobb köztetek, a leszen szolgátok,
verso 12
mert valaki magát fel felmagasztalja, megaláztatik. és valaki magát megalázza, felmagasztaltatik.
verso 13
jaj kedig nektek, írástudók és farizeusok, képutálók, mert mennyországot berekesztitek emberek előtt, mert ti be nem mentek. és akik be mennének, sem bocsátjátok be.
verso 14
jaj tinektek írástudók és farizeusok, képutálók, mert az hosszú imádságnak színe alatt megeszitek özvegyeknek házait, azért nehezebb ítéletet vesztek.
verso 15
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, mert eljárjátok a tengert és a földet, hogy egy proselytust tehessetek. és mikoron ez megleszen, pokolnak fiává teszitek kétszer inkább, hogynemmint ti vagytok.
verso 16
jaj tinektek, vak vezérek, mert azt mondjátok, hogy valaki a templomra esküszik: semmi, aki kedig az aranyra esküszik, ki a templomba vagyon, hát az bűnös.
verso 17
bolondok és vakok, melyik nagyobb, az arany-e, vagy az templom, ki az aranyat is megszenteli?
verso 18
és valaki az oltárra esküszik: semmi, de ha az ajándékra esküszik, ki az oltáron vagyon, bűnös.
verso 19
bolondok és vakok, az ajándék-e nagyobb, avagy az oltár, ki megszenteli az ajándékot is?
verso 20
azért valaki az oltárra esküszik, esküszik arra is, és mindazokra, kik az oltáron vannak.
verso 21
és ki az templomra esküszik, esküszik mind az templomra, és mind arra, aki a templomba lakozik.
verso 22
és valaki a mennyországra esküszik, Istennek székére esküszik, és arra, aki a székbe ül.
verso 23
jaj nektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik megdézsmáljátok a mentát, kaprot és a köményt, ami kedig nagyobb volna az törvénybe, azt hátrahagytátok, tudni illik, mint az itéletet, irgalmasságot és hitet. ezeket kell vala megteljesítenetek, és amazokat el nem hagynotok.
verso 24
vak vezérek, kik az szúnyogot megszűritek, és a tevét elnyelitek.
verso 25
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik a pohárnak és tálnak külső felét megtisztítjátok, belül kedig rakvák vagytok ragadozással és mértékletlenséggel,
verso 26
vak farizeus, tisztítsd meg először, ami belül vagyon a pohárba és a tálba, hogy az külső fele is tiszta legyen!
verso 27
jaj tinektek, írástudók, farizeusok, képutálók, mert hasonlatosak vagytok a megfehérített koporsókhoz, kik kívül szépnek tetszenek, belül kedig rakvák halottaknak tetemeivel és minden rútsággal.
verso 28
azonképpen ti is kívül embereknek igazaknak tetszetek, belül kedig rakvák vagytok minden képutálással és álnoksággal.
verso 29
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik a prófétáknak koporsót építetek, és az igazaknak koporsóit felékesítitek,
verso 30
és azt mondjátok, hogyha az ti atyátok idejébe voltatok volna, nem lettetek volna társ a próféták vérébe,
verso 31
de tennen magatok bizonyságot tesztek róla, hogy ti is azonok fiai vagytok, kik megölték a prófétákat,
verso 32
teljesítsétek meg ti is az apátok mértékét,
verso 33
kígyók és kígyóknak nemzetségei, mint távoztatjátok el a pokolnak ítéletét?
verso 34
annak okáért íme bocsátok én tihozzátok prófétákat és bölcseket és írástudókat, kik közül nékiket megöltök, nékiket megfeszítetek, nékiket megostoroztok a ti zsinagógátokba, és kergetitek városról városra,
verso 35
hogy reátok szálljon minden igaz vér. az igaz Ábelnek vérétől fogva mind Zekarjának véréig, ki vala Barakjának fia, kit megölétek az templom és oltár között.
verso 36
bizony mondom nektek, hogy még mind rászállnak ezek ez nemzetségre.
verso 37
Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megöléd a prófétákat, és megkövezed azokat, kik tehozzád bocsáttattak, mennyiszer akartam az te fiaidat egybegyűjteni, miképpen gyűjti a fiastyúk az ő fiait szárnyai alá, és nem akartátok.
verso 38
íme marad nektek az ti házatok puszta,
verso 39
mert mondom tinektek, hogy ennek utána nem láttok engemet, mígnem azt mondjátok: áldott, ki jött Úrnak nevébe.
Libros
