chapter 23
akkoron szóla Jézus a seregeknek, és az ő tanítványainak
monda: Mózesnek székébe ülnek, az írástudók és farizeusok.
azért valamit mondanak nektek megtartani, tartsátok, és azt műveljétek, de az ő cselekedeteik szerint ti ne művelkedjetek, mert mondják, és nem teszik.
és embereknek vállára nehéz terhet vetnek, és elviselhetlent, ők kedig azt csak ujjal sem akarják illetni,
kedig mindeneket azért művelnek, hogy láttassanak emberektől, mert kiszélesítik az fejükön való írást és ruhájuknak peremét.
és az lakodalomba első helyet szeretnek, és hogy az tanácsba fő helyen üljenek,
hogy a piacon köszönnének nekik, és mesternek hivattassanak.
ti kedig ne akarjatok mesternek hivattatni, mert egy a ti mesteretek, tudni illik, mint Krisztus. és ti mind atyafiak vagytok.
és ez földön senkit atyátoknak ne hívjatok, mert egy az ti Atyátok, mely vagyon mennyországba.
se mestereknek ne hivattassatok, mert egy az ti mesteretek, tudni illik, mint Krisztus.
aki legnagyobb köztetek, a leszen szolgátok,
mert valaki magát fel felmagasztalja, megaláztatik. és valaki magát megalázza, felmagasztaltatik.
jaj kedig nektek, írástudók és farizeusok, képutálók, mert mennyországot berekesztitek emberek előtt, mert ti be nem mentek. és akik be mennének, sem bocsátjátok be.
jaj tinektek írástudók és farizeusok, képutálók, mert az hosszú imádságnak színe alatt megeszitek özvegyeknek házait, azért nehezebb ítéletet vesztek.
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, mert eljárjátok a tengert és a földet, hogy egy proselytust tehessetek. és mikoron ez megleszen, pokolnak fiává teszitek kétszer inkább, hogynemmint ti vagytok.
jaj tinektek, vak vezérek, mert azt mondjátok, hogy valaki a templomra esküszik: semmi, aki kedig az aranyra esküszik, ki a templomba vagyon, hát az bűnös.
bolondok és vakok, melyik nagyobb, az arany-e, vagy az templom, ki az aranyat is megszenteli?
és valaki az oltárra esküszik: semmi, de ha az ajándékra esküszik, ki az oltáron vagyon, bűnös.
bolondok és vakok, az ajándék-e nagyobb, avagy az oltár, ki megszenteli az ajándékot is?
azért valaki az oltárra esküszik, esküszik arra is, és mindazokra, kik az oltáron vannak.
és ki az templomra esküszik, esküszik mind az templomra, és mind arra, aki a templomba lakozik.
és valaki a mennyországra esküszik, Istennek székére esküszik, és arra, aki a székbe ül.
jaj nektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik megdézsmáljátok a mentát, kaprot és a köményt, ami kedig nagyobb volna az törvénybe, azt hátrahagytátok, tudni illik, mint az itéletet, irgalmasságot és hitet. ezeket kell vala megteljesítenetek, és amazokat el nem hagynotok.
vak vezérek, kik az szúnyogot megszűritek, és a tevét elnyelitek.
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik a pohárnak és tálnak külső felét megtisztítjátok, belül kedig rakvák vagytok ragadozással és mértékletlenséggel,
vak farizeus, tisztítsd meg először, ami belül vagyon a pohárba és a tálba, hogy az külső fele is tiszta legyen!
jaj tinektek, írástudók, farizeusok, képutálók, mert hasonlatosak vagytok a megfehérített koporsókhoz, kik kívül szépnek tetszenek, belül kedig rakvák halottaknak tetemeivel és minden rútsággal.
azonképpen ti is kívül embereknek igazaknak tetszetek, belül kedig rakvák vagytok minden képutálással és álnoksággal.
jaj tinektek, írástudók és farizeusok, képutálók, kik a prófétáknak koporsót építetek, és az igazaknak koporsóit felékesítitek,
és azt mondjátok, hogyha az ti atyátok idejébe voltatok volna, nem lettetek volna társ a próféták vérébe,
de tennen magatok bizonyságot tesztek róla, hogy ti is azonok fiai vagytok, kik megölték a prófétákat,
teljesítsétek meg ti is az apátok mértékét,
kígyók és kígyóknak nemzetségei, mint távoztatjátok el a pokolnak ítéletét?
annak okáért íme bocsátok én tihozzátok prófétákat és bölcseket és írástudókat, kik közül nékiket megöltök, nékiket megfeszítetek, nékiket megostoroztok a ti zsinagógátokba, és kergetitek városról városra,
hogy reátok szálljon minden igaz vér. az igaz Ábelnek vérétől fogva mind Zekarjának véréig, ki vala Barakjának fia, kit megölétek az templom és oltár között.
bizony mondom nektek, hogy még mind rászállnak ezek ez nemzetségre.
Jeruzsálem, Jeruzsálem, ki megöléd a prófétákat, és megkövezed azokat, kik tehozzád bocsáttattak, mennyiszer akartam az te fiaidat egybegyűjteni, miképpen gyűjti a fiastyúk az ő fiait szárnyai alá, és nem akartátok.
íme marad nektek az ti házatok puszta,
mert mondom tinektek, hogy ennek utána nem láttok engemet, mígnem azt mondjátok: áldott, ki jött Úrnak nevébe.