chapter 7
ne kárhoztassatok, és nem kárhoztattok,
mert valaminemű ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek títeketis, és valamely mértékkel mértek, olyannal mérnek nektekis egyebek.
miért látod hát meg atyádfia szemébe a szálkát, és az gerendát, ki te szemedbe vagyon, nem veszed eszedbe?
avagy mi módon mondod atyádfiának, hadd vegyem ki az szálkát szemedből, az te szemedbe kedig tőke vagyon?
képutáló, vesd ki először az tőkét szemedből, és azután nézzed meg az szálkát, kit kivégy atyádfia szeméből.
ne adjátok, ami szent az ebeknek, és ne vessétek a ti drága köveiteket disznók eleibe, netalán ők lábbal fogják tapodni, és az ebek visszatérvén reátok, kezdenek megszaggatni titeket.
kérjetek, es megadatik nektek, keressetek, meglelitek, zőrgessetek, megnyittatik nektek,
mert valaki kéri az veszi, és az, ki keresi az megleli, aki zőrget, annak nyitják meg.
vajon mely vagyon oly ember közületek, kinek ha az ő fia kenyeret kér, nemde amaz követ ad-e neki?
avagy ha halat kér, kígyót ad-e neki?
azért ha ti, kik gonoszok vagytok, szoktatok adni jót az ti fiaitoknak, mennyivel inkább az ti atyátok, ki mennybe vagyon, ad jót, akik kérik tőle.
annakokaért valamit kívánnátok, hogy emberek tennének veletek, azt tegyetek ti ővelük, ez az törvény, és mind az prófétáknak mondásai.
az szoros kapun menjetek be, mert széles és kitárult az kapu, ki az veszedelemre viszen. és sokan vannak, kik arra mennek,
mert szoros az kapu, és keskeny az út, ki az életre viszen, és kevesen vannak, kik azt meglelik.
megőrízzétek magatokat az hamis prófétáktól, kik jönnek tihozzátok juhoknak ruhájába, és belül kedig ragadozó farkasok,
az ő gyülmölcsükről megismeritek őket. nemde szednek-e a töviskről szőlőt? avagy az bojtorjánról fügét?
ezenkeppen minden jó fa jó gyümölcsöt teremt, az gonosz fa gonosz gyümölcsöt teremt.
nem hozhat az jó fa gonosz gyümölcsöt, az gonosz fa sem hozhat jó gyümölcsöt.
minden fa, ki nem teremt jó gyümölcsöt, kivágatik, és az tűzre tétetik.
azért az önnön gyümölcséről meg megesmeritek őket.
nem minden, ki énnekem mondja: uram, vram, megyen be mennyeknek országába, de az, ki teendi én Atyámnak akaratát, aki mennybe vagyon.
sokan fogják énnekem az napon mondani: uram, uram, nemde te nevedbe prófétáltunk-e? és az te nevedbe ördögöket űztünk, és a te nevedbe egyéb sok jószágos cselekedeteket műveltünk,
de én nekik akkoron azt vallom, soha nem ismertelek titeket, távozzatok el tőlem, kik gonoszt cselekedtek.
azért minden, valaki hallja éntőlem ez beszédeket, és megtartja téteménnyel, hasonlom azt bölcs emberhez, ki az ő házát kőszálon építtete,
ráesék az záporeső, mosák az sebes vizek, fúvák az szelek, és a házra rohanának, és nem dőle el, mert kőszálon vala csinálva.
és minden, valaki hallja éntőlem ez beszédeket, és nem tartja téteménnyel, hasonlatik az bolond emberhez, ki házat építtete az fövenyen,
rászálla az záporeső, eljövének a sebes vizek, ráfúvának az szelek, és a házra ütközének, és feldönték, kinek romlása nagy volt.
és lőn, hogy mikoron Jézus ez beszédeket elvégezte volna, az seregek megcsodálkozának az ő tudományán.
mert őket tanítja vala úgy, mint kinek hatalma volna, és nem úgy, mint az írástudó zsidók.