Szent Máténak evangéliuma

chapter 25


Chapters:


verse #1

akkoron hasonlatos leszen a mennyeknek országa tíz szűzekhez, kik vevék az ő lámpásukat, eleibe menének a vőlegénynek és a menyasszonynak.


verse #2

öt kedig őközülük bolond vala, és az öte bölcs.


verse #3

de az öt bolondok vevén az ő lámpásukat nem vőnek olajat velük.


verse #4

az bölcsek kedig olajat vőnek az ő edényükbe az lámpásokkal egyetembe.


verse #5

de a vőlegény késedelmet tévén elszunnyadának mind, és elalvának.


verse #6

éjfélkor kedig szózat lőn: íme eljő a vőlegény, keljetek elébe.


verse #7

tehat felkelének mind az szűzek, és felkészíték az ő lámpásukat,


verse #8

de a bolondok mondanak az bölcseknek: adjatok nekünk az ti olajotokba, mert a mi lámpásaink megalusznak,


verse #9

felelének a bölcsek, mondanak: netalán nem fog elég lenni nekünk és nektek, inkább menjetek azokhoz, kik árulják, és vegyetek magatoknak.


verse #10

mikoron kedig amazok elmentenek volna, eljöve a vőlegény, és akik készen valának, bemenének vele az menyegzőbe. és betéteték az ajtó,


verse #11

utólszor eljövének a több szüzek is, és mondanak: uram, uram, nyisd meg minekünk,


verse #12

de az felele nekik, és mondá: bizony mondom dom tinektek, nem tudlak titeket.


verse #13

vigyázzatok azért, mert nem tudjátok az napot, sem az órát, melyben Embernek Fia eljő.


verse #14

mert miképpen az ember, ki messze ment volt, előhívá az ő szolgáit, és jószágát nekik adá,


verse #15

egyiknek ada öt girát, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet, kinek mind az ő mivolta szerint. és mindjárást elindula.


verse #16

de elmene, akinek öt girát adott vala, kereskedék vele, és nyere más öt girát.


verse #17

azon mondom, aki kettőt vett vala, nyere ő is más kettőt.


verse #18

aki kedig egyet vett vala, elmenvén elásá a földben, és elrejté az ő urának pénzét.


verse #19

annak utána sok idővel megjöve az szolgáknak uruk, és kezde velük számot vetni.


verse #20

és előjöve, aki az öt girát vette vala, előhoza más öt girát, és monda: uram, őt girát adál énnekem, íme más őt girát nyertem rajta.


verse #21

monda neki az ő ura: örülj, én jó, hű szolgám, mert kevesen hű voltál, sokakra bízlak tégedet. menj be az te uradnak örömébe!


verse #22

előjárula, aki az két girát vette vala is, és mondá: uram, két girát adál énnekem. íme más két girát nyertem rajta.


verse #23

monda neki az ő ura, örülj, jó hű szolgám, mert kevesen hű voltál, sokakra bízlak tégedet, menj be az te uradnak örömébe!


verse #24

előjárula az is, aki az egy girát vette vala, és mondá: uram, tudom vala, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, hol nem vetettél, és hogy ott is gyűjtesz, hol nem hintettél,


verse #25

én féltembe elmenék, elrejtém az te girádat az földben, ihon vagyon, ami tiéd.


verse #26

felele az ő ura, és mondá neki: gonosz és rest szolga, ha tudtad, hogy aratok, hol nem vetettem, és ott gyűjték, hol nem hintettem,


verse #27

az okáért az én pénzemet ki kell volt adnod nyereségre, hogy mikoron én megjönnék, azt uzsorával venném fel.


verse #28

azért vegyétek el tőle az girát, és adjátok annak, kinel az tíz gira vagyon.


verse #29

mert mindennek, akinél vagyon, adatik annak, és bővelkedik, akinek kedig nincsen, még ami nála vagyon is, elveszik tőle,


verse #30

és az használatlan szolgát vessétek az külső sötétségre, ott leszen az siralom és fogaknak csikorgatása.


verse #31

mikoron kedig eljő Embernek Fia az ő dicsőségbe, és mind az ő angyalai vele. akkoron ül az ő dicsőségének székébe,


verse #32

és eleibe gyűjtetnek minden népek, és elválasztja őket egymástól, miképpen megválasztja a pásztor a juhokat az gödölyéktől,


verse #33

és állatja az juhokat az ő jobbjára, és az gödölyéket bal felől.


verse #34

akkoron a király mond azoknak, kik neki jobbja felől lesznek: jövétek el, én Atyámnak áldottai, bírjátok az országot, csináltat nektek világ eredetétől fogva.


verse #35

mert éhezém, és ennem adátok nekem, szomjúhozám, és nekem innom adátok. vendég valék, befogadátok engemet.


verse #36

mezítelen valék, megruházátok engemet. beteg valék, meglátogatátok engemet, fogoly valék, és hozzámjövétek.


verse #37

akkoron felelnek az igazak, és mondnak: Uram, mikoron láttunk tégedet éhezőt, és enned attvnk, avagy szomjúhozót, és innod attvnk?


verse #38

avagy mikoron láttuk, hogy vendég voltál, és befogadtvnk, és mezítelen, és megruháztunk?


verse #39

avagy mikoron láttunk betegen, vagy hogy fogoly voltál volna, és hozzád mentünk volna?


verse #40

és a király megfelelvén mond őnekik: bizony mondom tinektek, valamit egyikkel leg legkisebbikkel tettetek, ez én atyámfiaival, énvelem tettétek.


verse #41

akkoron mond azoknakis, kik bal felől lesznek: távozzatok el éntőlem, átkozottak, az örök tűzre, ki szerzetett ördögnek és az ő angyalainak,


verse #42

mert éhezém, nem adátok ennem, szomjúhozám, és nem adátok innom,


verse #43

vendég valék, és nem fogadátok be, mezítelen valék, nem fedétek be. beteg és az tömlöcbe valék, és nem látogatátok meg engemet.


verse #44

azok is felelnek neki, és mondnak: Uram, mikoron láttuk, hogy éheztél volna, vagy szomjúhoztál volna, vagy vendég voltál volna, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly, és nem szolgáltunk neked?


verse #45

tehat megfelel nekik mondván: bizony mondom tinektek, valamit nem tettetek ezekkel ez kicsinyekkel, énvelem nem tettétek.


verse #46

és mennek ezek az örök kínra, az igazak kedig az örök életre.

Chapters:


Books