Szent Máténak evangéliuma

chapter 9


Chapters:


verse #1

és az hajóba bemenvén általkele, és jöve az ő városába,


verse #2

holott hozának eleibe egy köszvényest, ágyba fekvőt, és mikoron látta volna Jézus azoknak hitét, monda az köszvényesnek. jó szándékba légy, fiam, és megbocsáttatnak neked az te bűneid.


verse #3

és íme nekik az írástudók közül mondják vala magukba. ez kárlomlást teszen.


verse #4

de mikoron látta volna Jézus az ő gondolatukat, monda: mire gondoltok gonoszt az ti szívetekbe?


verse #5

melyiket könnyebb mondani, megbocsáttatnak az te bűneid, avagy azt, kelj fel, és járj?


verse #6

hogy kediglen nyilván legyen nálatok, hogy Embernek Fiának hatalma vagyon ez világon bűnöknak megbocsátására. tehát monda az köszvényesnek: kelj fel, vedd fel ágyadat, és menj el házadhoz.


verse #7

amaz felkele, és házamene.


verse #8

az seregek kedig, kik ezt látják vala, csodálkoznak vala rajta, és magasztalják vala az ÚrIstent, ki adott volna ily hatalmat embereknek.


verse #9

onnét Jézus továbbmenvén láta egy embert, ki a vámon ülne, Máté nevűt, és monda neki, kövess engemet, amaz felkelvén követé őtet.


verse #10

és történék, hogy mikoron Jézus az ő házába letelepedett volna, sok bűnösök mind nyilvánvalók és miind egyébek, kik jöttenek vala, letelepedének Jézussal és az ő tanítványajual.


verse #11

de mikoron ezt látták volna az farizeusok, mondanak az ő tanítványok. miért hogy az ti mesteretek az nyilvánvaló bűnösökkel és az egyéb bűnösökkel együtt eszik?


verse #12

de mikoron Jézus ezt meghallá, mondá nekik. nem szükség az egészségesnek az orvos, hanem annak, aki beteg.


verse #13

sőt inkább menjetek el, tanuljátok meg, micsoda az: irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. mert nem jöttem azért, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy az bűnösöket penitenciára.


verse #14

akkoron jövének őhozzá János baptista tanítványai, és mondának neki. mire hogy mi és az farizeusok, gyakorta böjtölünk, az te tanítványaid kedig nem böjtölnek?


verse #15

és mondá Jézus nekik. az vőlegénynek fiai, sírhatnak-e addig, mig az vőlegény velük vagyon? de még lesznek oly napok, hogy az vőlegény tőlük elvétetik, és akkoron böjtölnek.


verse #16

senki nem vet az ó ruhába valami kemény új posztó foltot, mert elszakasztaná, amit hozzá varrottak. és aztán nagyobb szakadás lenne rajta.


verse #17

az újbort sem töltik ó tömlőbe, mert megszakadna az tömlő, és az bor elfolyna, az tömlő is elveszne, de az újbort új tömlőbe töltik, hogy mind az kettő megmaradjon.


verse #18

mikoron Jézus ezeket beszéllené, jöve őhozzá egy fő ember, és imádá őtet mondván. az én leányom ma halt meg, de jöjj oda, vesd rá kezedet, és megéled.


verse #19

és Jézus felkelvén elmene vele, és az ő tanítványai is.


verse #20

és íme egy asszonyállat, kin vér vala tizenkét esztendeig, hátul illeté csak az ruhája peremét


verse #21

ezt gondolván önmagába: ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.


verse #22

de hogy Jézus hátrafordula, és megláta, monda neki, bízzál, jó leányom, az te hited gyógyított meg tégedet. és az asszony az időtől fogva meggyógyulva lőn.


verse #23

és mikoron jutott volna Jézus az fő embernek házába, és látta volna ott az trombitásokat és az sereget, hogy ott tolakodnának,


verse #24

monda nekik. menjetek felfele, mert ez leány nem halt meg, hanem aluszik, és amazok megnevetik vala őtet.


verse #25

de mikoron a sokaság kiküldetett volna, bemene Jézus, fogá az ő kezét. és feltámada az leány.


verse #26

mely dolognak mind ott az földön nagy híre lőn.


verse #27

és mikoron elmenne onnét Jézus, követé őtet két vak, kik üvöltenek vala mondván. legy irgalmas nekünk, Jézus, Dávidnak fia.


verse #28

de mikoron egy házba bementenek volna, hozzámenének a vakok, és monda nekik Jézus. hiszitek-e, hogy én ezt tehetem? mondanak neki, hisszük, Uram.


verse #29

tehát illeté az ő szemüket, és monda, amint hittetek, úgy legyen nektek.


verse #30

és az ő szemük legottan megnyílék, kiknek meghagyá Jézus, hogy ez dolgot senkinek ne mondanák.


verse #31

de mikoron amazok kimentenek volna, kihirdeték az ő nevét, mind az egész földön.


verse #32

hogy ezek onnét elmentenek volna, hozának hozzá egy néma embert, kibe ördög vala,


verse #33

és az ördögöt belőle kiűzvén megszólala az néma. és mind az seregek rajta igen megcsodalkozának mondván, soha nem jelent még ígyen Izraelség között.


verse #34

az farizeusok kedig azt mondják vala, hogy az ördögök fejedelme hatalmával űzne ördögöket.


verse #35

Jézus kedig eljárja vala mind az városokat és utcákat tanítván az ő zsinagógájukba, és prédikálván memnyországnak evangéliumát megvigasztván minden betegséget és minden fájdalmat az nép között.


verse #36

és mikoron látta volna az seregeket, megkeserülé őket, hogy úgyan elhagyattak és oszlottak volna, mint az juhok, kiknek nem volna pásztoruk,


verse #37

és monda az ő tanítványainak. az aratás bőven volna, de az aratók kevesek,


verse #38

azért kérjétek az aratásnak urát, hogy bocsássa az ő aratóit az ő veteményére.

Chapters:


Books