chapter 13
ugyanazon napon kedig, kijöve Jézus az házból, és letelepedék a tenger mellett,
holott jövének őhozzá nagy sok seregek, úgy annyira, hogy ő az hajóba mene, ott ül vala, és mind az sok sereg az parton áll vala.
és mond vala őnekik sok hasonlatos beszédeket. kimene az maghintő ember, hogy elvetne az magot.
és mikoron elkezdette volna hinteni, némelyek esének az útfélen, eljövének az égi madarak, és megevék azokat,
némelyek esének köves helyekre, hol nem vala sok föld, és legottan kikelének, de miérthogy az föld temérdek nem vala,
mikoron az nap feltámadott volna, megsüté őket, és miérthogy gyökerük nem vala, megaszának.
némelyek ismét esének az tőviskek közibe, az töviskek kedig, mikoron felnőttenek volna, megfojták azokat.
némelyek kedig esének jó földbe, és adának jó gyümölcsöt, ki száz annyit, ki hatvan annyit, ki harminc annyit,
akinek füle vagyon hallásra, hallja meg.
és hozzá menének az tanítványok, mondanak neki. miért szólaz példa szerint nekik?
de Jézus felele, és monda: tinektek vagyon megengedve, hogy megismerjétek az mennyországnak titkait, amazoknak kedig nem engedtek,
mert valakinek vagyon, adatik annak, hogy inkább bővelkedjék. és valakinek nincsen, még az is, ami nála vagyon, elvétetik tőle.
azért szólok példa szerint nekik, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem értenek,
hogy beteljesedjék őbennük Ézsaiás próféta mondása: fületekkel halljátok, és nem értitek, és látván látjátok, és nem nézitek,
mert megtompult ez népnek szíve, és fülükkel nehezen hallanak, és befedék szemeiket, hogy valamikoron ne látnának vele, se fülükkel ne hallanának, se szívükbe ne értenének, és hogy megtérjenek, és megvigasszam őket.
a ti szemeitek kedig boldogok, mert látnak, füleitek is, mert hallanak.
mert bizony mondom tinektek, sok próféták és igazak kívánták látni azokat, kiket ti láttok, de nem láttak, és hallani, kiket hallotok, de nem halhattak,
ti azért halljátok meg az maghintő embernek példáját!
mikoron valaki hallja az mennyországnak beszédét, és nem érti, eljő ama gonosz, és elragadja, ami az ő szívébe vettetett volt, ez a mag, amely az útfélen vettetett volt.
amely kedig az köves helyre vettetett volt. az, aki hallja mennyországnak igéjét, és mindjárást örömest veszi,
de miérthogy gyökere nincsen, csak ideig marad nála, és ha valami bántás avagy háborúság szenvedés el eljő az igéért, mindjárást megbotránkozik.
amely kedig esett volt az töviskek közé. az az, ki hallja az igét, de ez világnak gondja és gazdagságoknak csalárdságai megfutják az beszédet, és nem teremthet gyümölcsöt.
továbbá amely jó földbe esett. az az, ki az igét hallja és érti, és ki jó gyümölcsöt ad, és teremt belőle neki száz annyit, némely hatvan annyit, néki harminc annyit,
ismét hoza más példát elő, monda. hasonlatos mennyeknek országa az olyan emberhez, ki az ő mezeibe jó magot vete.
de mikoron emberek aludnának, eljött az ő ellensége, és az búza közébe konkolyt vetett, és elment onnét.
mikoron kedig a búza felnőtt volna, és gyümölcsöt teremtett volna, az konkoly is fel kezde közötte tétenny.
az szolgák mennének az családos emberhez, mondanak neki. Uram, nemde jó magot vetel-e az te meződbe, és honnét jött ez konkoly?
amaz monda nekik: ellenséges ember művelte azt, mondanak az szolgák. akarod-e azért, hogy elmenjünk, és azt kiszaggassuk közüle?
monda amaz, ne, mert együtt az konkolllyal az búzát is kiszaggatnátok.
azért hadd nőjön együtt mind a kettő aratásig. és mikoron az aratás eljő, meghagyom az aratóknak, hogy az konkolyt külön szedjék, kötésbe kössék, és megégessék, az búzát kedig hordják az én csűrömbe,
más példabeszédet is vete őeleikbe, monda: hasonlatos a mennyeknek országa az mustármaghoz, melyet ember vevén elvet az ő mezejébe,
ki magok között legkisebb. de ha kinő, legnagyobb becsű füvek között, és úgyan fája leszen annyira, hogy az égi madarak fészket raknak az ő ágain.
más példabeszédet is monda nekik: hasonlatos a mennyeknek országa az kovászhoz, melyet veszen az asszonyállat, és elenyézt három mérce liszt között. mindaddig, mígnem teljességgel megkel mindenik.
ezeket Jézus mind példa szerint mondá az seregeknek, és példa kívül semmit nem szóla nekik,
hogy beteljesednék, mit mondott vala a próféta, ki úgy mondá: megnyitom az én számat példabeszédekre, és kimondom, kik voltanak eltitkolva világ kezdetétől fogva.
akkoron az seregeket Jézus elbocsátá. és hazajöve, kihez járulának az ő tanítványai, és mondanak: magyarázd meg nekünk az példát, kit mondál az konkolyról,
felele nekik, mondá: aki a jó magot veti, az Embernek Fia.
az mező ez világ, a jó mag kedig az mennyországnak fiai, a konkoly a gonosznak fiai,
az ellenség, aki odahintette, az ördög. az aratás ez világ vége. az aratók kedig az angyalok.
azért miképpen az konkolyt felszedik, és tűzbe megégetik, azonképpen leszen ez világ végezetén is.
elbocsátja Embernek fia az ő angyalait, melyek kiszednek az ő országából mindent, ki ártásra volna, és azokat is, kik gonoszt cselekednek,
és bocsátják az égő tűzre, ott leszen az siralom és fogaknak csikorgatása,
akkoron az igazak fénylenek, miképpen az nap az ő atyjuk országába. akinek füle vagyon hallásra, hallja meg!
ismét hasonlatos az mennyeknek országa a mezőbe elrejtett kincshez, melyet, ha ember megtalál, elrejti, és azon való örömébe elmegyen, eladja mindenét, mije vagyon, és azt a mezőt megveszi.
mégis hasonlatos az mennyeknek országa az oly kereskedő emberhez, ki keres drágaköveket,
ki mikoron egy drágakövet talált volna, elmegyen, eladja mindenét, kivel bír, és a követ megveszi.
mégis hasonlatos az mennyeknek országa az varsához, kit a tengerbe bevetnek, és az halak minden felől megkörnyékezik,
mely mikoron tele volna, kivonszolják az partra, és ott leülvén választják, akik jók, az ő edényeikbe, és az gonoszokat kivetik közülük.
igy leszen ez világ, mikoron el elvégezik is, eljönnek az angyalok, és elválasztják a gonoszokat az igaza közül,
és bocsátják őket az égő tűzre, ott leszen a siralom és fogaknak csikorgatása.
monda nekik Jézus: értitek-e mindezeket? mondanak amazok: úgy, uram,
és monda nekik: annak okáért minden bölcs irástudó hasonlatos mennyeknek országába az családos emberhez, ki hoz elő az ő kincséből újakat és avakat,
és lőn, hogy mikoron Jézus ez beszédeket elvégezte volna, továbbmene onnét,
és mikoron jutott volna az ő hazájába, kezde tanítani azoknak zsinagógájukban, úgy annyira, hogy csodálkoznának őrajta, és mondanak: honnet vagyon ennek az bölcsesség, és az sok csodatételek?
nemde ez-e az ács fia? nemde Mária-e anyjának neve? es az ő atyjafiai Jakab és József, Simon és Júdás?
és az ő húgai nemde mind minálunk vannak-e? azért honnét vannak ennek mindezek?
és megbántatnak vala őbenne. Jézus kedig monda nekik: egy próféta is nincsen tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájába és házába.
és nem tőn ott sok csodákat az ő hitetlen voltukért.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly