Szent János evangéliuma
capítulo 17
verso 1
ezeket szólá Jézus, és szemeit mennyországba felemelvén mondá: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg az te Fiadat, hogy az te Fiad is megdicsőítsen tégedet,
verso 2
miképpen adtál neki minden testen hatalmat, hogy valahányat neki adtál, azoknak örök életet adjon.
verso 3
ez kedig az örökkévaló élet, hogy megismerjenek csak téged, igaz Istent, és akit bocsáttál, Jézus Krisztust.
verso 4
én tégedet dicsőítettelek ez földön, a dolgot elvégeztem, melyet adtál vala nekem, hogy művelnék.
verso 5
és mostan dicsőíts meg te engemet, Atyám, tenmagadnál az dicsőséggel, mely vala nekem, minekelőtte ez világ tenálad volna.
verso 6
megjelentettem az te nevedet embereknek, akiket adtál nekem ez világból. tieid valának, és énnekem adád őket, és a te beszédedet megtarták.
verso 7
mostan megismerték, hogy mindenek, valamelyeket énnekem adtál, tetőled vannak.
verso 8
mert a beszédeket, melyeket adtál nekem, nekik adtam, és ők fogadták, és megismerték bizonnyal, hogy tetőled jöttem ki, és hitték, hogy te bocsáttál engemet.
verso 9
én őérettük kérlek. nem ez világért kérlek, hanem azokért, akiket énnekem adtál, mert tieid.
verso 10
és mindenek, ami enyém, tieid, és megdicsőíttettem őbennük.
verso 11
és immár nem vagyok ez világon, de ezek ez világon vannak, és én tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedbe, kiket nekem adtál, hogy legyenek egy, miképpen mi is.
verso 12
mikoron velük volnék ez világon, én megtartom vala őket a te neveddel, akiket nekem adtál, én megőriztem, és senki közülük el nem veszett, hanem csak amaz veszedelemnek fia, hogy az Írás beteljesednék.
verso 13
mostan kedig hozzád megyek, és ezeket szólom ez világon, hogy az én örömöm beteljesedve legyen őbennük.
verso 14
én adtam nekik a te beszédedet, és ez világ gyűlölte őket, mert nem ez világból valók, mint én is nem vagyok ez világi.
verso 15
nem kérlek, hogy elvegyed őket ez világból, de hogy megtartsad őket gonoszról.
verso 16
nem ez világiak, mint én is nem ez világi vagyok.
verso 17
szenteld meg őket az te igazságod által, az te beszéded igazság!
verso 18
miképpen te engemet bocsáttal ez világra, azonképpen én is bocsáttam őket ez világra.
verso 19
és őérettük én önnönmagamat szentelem meg, hogy ők is megszentelve legyenek igazságnak általa.
verso 20
nemcsak őérettük kérlek kedig, de azokért is, kik hiendők az ő beszédük által énbennem,
verso 21
hogy mindnyájan egyek legyenek, mint te, Atyám énbennem, és én tebenned, és ők mibennünk egyek legyenek, hogy higgye ez világ, mert te bocsáttál engemet.
verso 22
és én az dicsőséget, melyet adtál nekem, nekik adtam, hogy egyek legyenek, mint mi egyek vagyunk:
verso 23
én őbennük, és te énbennem, hogy egyetembe tökéletesek legyenek, és hogy megismerje ez világ, hogy te bocsáttál engemet, és szeretted őket, miként engem is szerettél.
verso 24
Atyám, akiket énnekem adtál, azt akarom, hogy hol én vagyok, ők is velem legyenek, hogy lássák az én dicsőségemet, melyet adtál nekem, mert szerettél engemet ez világnak teremtése előtt.
verso 25
igaz Atyám, ez világ is nem ismert meg téged, de én megismertelek tégedet, és ezek is megismerték, mert te bocsáttál engemet.
verso 26
és megismertettem, hogy a szeretet, kivel engemet szerettél, őbennük legyen, és én is őbennük.
Libros
