Szent János evangéliuma
capítulo 16
verso 1
ezeket szólám nektek, hogy meg ne botránkozzatok.
verso 2
a zsinagógáktól elidegenítnek tikeket, de eljő az idő, hogy minden, valaki megöl titeket, láttatik, hogy valami kedvet tenne Istennek vele.
verso 3
ezeket arra művelik nektek, mert nem ismerték Atyámat, sem engemet.
verso 4
de ezeket mondám nektek, hogy mikoron az az idő eljő, megemlékezzetek ezekről, mert én megmondtam nektek. ezeket kedig ennekelőtte nem mondtam, mert veletek voltam.
verso 5
mostan kedig ahhoz megyek, ki engemet bocsátott, és senki közületek nem kérd engemet, hova megyek.
verso 6
de mert ezt szólám nektek, szomorúság tölté meg szíveteket.
verso 7
de én igazat mondok nektek: jobb tinektek, hogy én elmenjek, mert ha el nem menendek, amaz Vigasztaló nem jő tihozzátok. de ha elmenendek, hozzátok bocsátom őtet.
verso 8
és mikoron az eljövend, megfeddi ez világot az bűnről, igazságról és ítéletről.
verso 9
az bűnről azért, mert énbennem nem hisznek,
verso 10
igazságról kedig, mert Atyámhoz megyek, és ennekutána nem láttok engemet.
verso 11
ítélettől kedig, mert ez világnak fejedelmem immár megítéltetett.
verso 12
ezeknek felette még sok vagyon, kiket nektek mondjak, de mostan el nem viselhetitek.
verso 13
mikoron kedig eljő az, ki igazságnak lelke, minden igazságra viszen titeket. mert nem szól önnönmagától, hanem amit hall, azt szólja, és amik jövendők, azokat hirdeti meg nektek.
verso 14
az engemet megdicsőít, mert az enyémből veszi, és meghirdeti nektek.
verso 15
mindenek, valamik Atyámnak vannak, enyém. azért mondám, hogy az enyémből veszi, és meghirdeti nektek.
verso 16
egy kevéssé nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé láttok engemet, mert Atyámhoz megyek.
verso 17
mondanak azért némelyek az ő tanítványi közül ő magukba: micsoda az, hogy azt mondja nekünk: egy kevéssé nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé láttok engemet, és mert Atyámhoz megyek?
verso 18
mondnak vala azért: micsoda az, hogy azt mondja, egy kevéssé? nem tudjuk, mit szól.
verso 19
megismeré kedig Jézus, hogy meg akarnák őtet kérdeni, és mondá nekik: attól kérdezősködtök tiköztetek, hogy mondám: egy kevéssé nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé láttok engemet?
verso 20
bizony, bizony, mondom nektek, mert könnyet hullattok, és sírtok, viszontag kedig ez világ örül, ti kedig kesergetek, de az ti keserűségtek örömre fordul.
verso 21
az asszonyi állat, mikoron szül, bánatja vagyon, mert eljött az ő órája. mikoron kedig szülte a gyermeket, immár nem emlékezik meg a szomorkodásról azért, mert látja, hogy ember született ez világra.
verso 22
azért mostan nektek is szomorúságtok vagyon, de ismét meglátogatlak titeket, és örül a ti szívetek, és a ti örömötöket senki el nem veszi tőletek.
verso 23
és az napon éntőlem semmit nem kérdetek. bizony, bizony, mondom nektek: valamit kértek Atyámtól én nevembe, megadja nektek.
verso 24
eleddig semmit nem kértetek én nevembe. kérjetek és elveszitek, hogy az ti örömötök tökéletes legyen.
verso 25
ezeket példabeszéd szerint szólám nektek. eljő az idő, mikoron immár nem példabeszéd szerint szólok nektek, de az én Atyámról nyilván hirdetek nektek.
verso 26
az napon kértek én nevembe, és nem mondom nektek, hogy én Atyámat kérem érettetek,
verso 27
mert az én Atyám szeret titeket, mert ti is szerettetek engemet, és hittétek, hogy Istentől jöttem.
verso 28
kijöttem Atyámtól, és jöttem ez világra, ismét elhagyom ez világot, és Atyámhoz megyek.
verso 29
mondának neki az ő tanítványi: ím, mostan nyilván szólasz, és semmi példabeszédet nem mondasz.
verso 30
mostan tudjuk, hogy mindeneket tudsz, és nem szükség neked, hogy valaki kérdjen tőled. ezáltal hisszük, hogy Istentől jöttél ki.
verso 31
felele nekik Jézus: mostan hiszitek?
verso 32
íme, jelen vagyon az idő, és immár eljött, hogy eloszoljék mindentek dolgára, és csak én magamat hagyjátok. demaga azért nem én magam vagyok, mert Atyám velem vagyon.
verso 33
ezeket szólám nektek, hogy énbennem békességtek legyen. ez világon nyomorúságtok leszen, de jó szívvel legyetek, mert én meggyőztem ez világot.
Libros
