Szent János evangéliuma
capítulo 15
verso 1
én vagyok az igaz szőlőtő, és az én Atyám kertész.
verso 2
minden szőlővesszőt énrajtam, ki gyümölcsöt nem hoz, elmetszen. és mindent, ki gyümölcsöt hoz, megtisztít, hogy több gyümölcsöt hozzon.
verso 3
immáron ti tiszták vagytok az beszédért, melyet nektek szóltam.
verso 4
maradjatok énbennem, és én tibennetek. miképpen a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt önnönmagától, hanemha a szőlőtőn marad, azonképpen ti is, hanemha énbennem maradandótok.
verso 5
én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. aki énbennem marad, én is őbenne maradok, ez sok gyümölcsöt hoz, mert énnálamnélkül semmit nem tehettek.
verso 6
valaki énbennem nem maradand, kivettetik, miként a szőlővessző, és megasz. és felszedik őket, és tűzre vetik, és megégnek.
verso 7
ha énbennem maradandótok, és az én beszédim tibennetek maradandnak, valamit akartot, kérjetek, és megleszen nektek.
verso 8
ebbe dicsőíttetett meg az én Atyám, hogy bőséges gyümölcsöt hozzatok, és én tanítványim legyetek.
verso 9
miképpen engemet szeretett Atyám, azonképpen én is szerettelek titeket. maradjatok az én szerelmembe!
verso 10
ha az én parancsolatimat megtartjátok, az én szerelmembe maradtok, miként én is megtartottam az én Atyámnak parancsolatit, és maradok az ő szerelmébe.
verso 11
ezeket szóltam nektek, hogy az én örömöm tibennetek maradjon, és a ti örömötök megteljesedjék.
verso 12
ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, miképpen szerettelek titeket.
verso 13
ennél nagyobb szerelme senkinek nincsen, mintha valaki lelkét veti az ő barátiért.
verso 14
ti én barátim vagytok, ha azokat teenditek, melyeket én nektek parancsolok.
verso 15
ezután nem mondlak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit művel az ő Ura. titeket kedig barátimnak mondalak, mert mindeneket, valamiket Atyámtól hallottam, megjelentetem nektek.
verso 16
nem ti választottatok engemet, de én választottalak titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt hozzatok, és a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy valamit kérendetek Atyámtól én nevembe, megadja nektek.
verso 17
ezeket parancsolám nektek, hogy szeressétek egymást.
verso 18
ha ez világ gyűlöl titeket, tudjátok, hogy engemet gyűlölt előbb, hogynemmint titeket.
verso 19
ha ez világiak voltatok volna, ez világ az övéit szeretné. de miérthogy nem ez világiak vagytok, hanem én elválasztottalak titeket ez világtól, azért gyűlöl titeket ez világ.
verso 20
emlékezzetek meg az beszédről, melyet én mondék nektek: nem nagyobb a szolga az ő uránál. ha engemet háborgattanak, titeket is háborgatnak. ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják.
verso 21
de mindezeket művelik nektek az én nevemért, mert nem ismerték azt, ki engemet bocsátott.
verso 22
ha el nem jöttem volna, és nem szóltam volna nekik, nem volna bűnük. mostan kedig nincsen mivel bűnüket elfedezzék.
verso 23
aki engemet gyűlöl, ez az én Atyámat is gyűlöli.
verso 24
hogyha csodatéteményeket nem műveltem volna köztük, melyeket senki egyéb nem művelt, bűnük nem volna. mostan kedig látták is, gyűlöltek is nemcsak engemet, de még Atyámat is.
verso 25
de ez azért történt, hogy beteljesednék a beszéd, mely meg vagyon írván az ő törvényükbe: ok nélkül gyűlöltenek engemet.
verso 26
mikoron kedig eljő a Vigasztaló Szentlélek, melyet én bocsátok nektek Atyámtól, Igazságnak Lelkét, ki Atyámtól származik, az bizonyságot teszen énrólam.
verso 27
sőt, még ti is bizonyságok vagytok, mert eleitől fogva velem vagytok.
Libros
