chapter 15
én vagyok az igaz szőlőtő, és az én Atyám kertész.
minden szőlővesszőt énrajtam, ki gyümölcsöt nem hoz, elmetszen. és mindent, ki gyümölcsöt hoz, megtisztít, hogy több gyümölcsöt hozzon.
immáron ti tiszták vagytok az beszédért, melyet nektek szóltam.
maradjatok énbennem, és én tibennetek. miképpen a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt önnönmagától, hanemha a szőlőtőn marad, azonképpen ti is, hanemha énbennem maradandótok.
én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. aki énbennem marad, én is őbenne maradok, ez sok gyümölcsöt hoz, mert énnálamnélkül semmit nem tehettek.
valaki énbennem nem maradand, kivettetik, miként a szőlővessző, és megasz. és felszedik őket, és tűzre vetik, és megégnek.
ha énbennem maradandótok, és az én beszédim tibennetek maradandnak, valamit akartot, kérjetek, és megleszen nektek.
ebbe dicsőíttetett meg az én Atyám, hogy bőséges gyümölcsöt hozzatok, és én tanítványim legyetek.
miképpen engemet szeretett Atyám, azonképpen én is szerettelek titeket. maradjatok az én szerelmembe!
ha az én parancsolatimat megtartjátok, az én szerelmembe maradtok, miként én is megtartottam az én Atyámnak parancsolatit, és maradok az ő szerelmébe.
ezeket szóltam nektek, hogy az én örömöm tibennetek maradjon, és a ti örömötök megteljesedjék.
ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, miképpen szerettelek titeket.
ennél nagyobb szerelme senkinek nincsen, mintha valaki lelkét veti az ő barátiért.
ti én barátim vagytok, ha azokat teenditek, melyeket én nektek parancsolok.
ezután nem mondlak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit művel az ő Ura. titeket kedig barátimnak mondalak, mert mindeneket, valamiket Atyámtól hallottam, megjelentetem nektek.
nem ti választottatok engemet, de én választottalak titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt hozzatok, és a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy valamit kérendetek Atyámtól én nevembe, megadja nektek.
ezeket parancsolám nektek, hogy szeressétek egymást.
ha ez világ gyűlöl titeket, tudjátok, hogy engemet gyűlölt előbb, hogynemmint titeket.
ha ez világiak voltatok volna, ez világ az övéit szeretné. de miérthogy nem ez világiak vagytok, hanem én elválasztottalak titeket ez világtól, azért gyűlöl titeket ez világ.
emlékezzetek meg az beszédről, melyet én mondék nektek: nem nagyobb a szolga az ő uránál. ha engemet háborgattanak, titeket is háborgatnak. ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják.
de mindezeket művelik nektek az én nevemért, mert nem ismerték azt, ki engemet bocsátott.
ha el nem jöttem volna, és nem szóltam volna nekik, nem volna bűnük. mostan kedig nincsen mivel bűnüket elfedezzék.
aki engemet gyűlöl, ez az én Atyámat is gyűlöli.
hogyha csodatéteményeket nem műveltem volna köztük, melyeket senki egyéb nem művelt, bűnük nem volna. mostan kedig látták is, gyűlöltek is nemcsak engemet, de még Atyámat is.
de ez azért történt, hogy beteljesednék a beszéd, mely meg vagyon írván az ő törvényükbe: ok nélkül gyűlöltenek engemet.
mikoron kedig eljő a Vigasztaló Szentlélek, melyet én bocsátok nektek Atyámtól, Igazságnak Lelkét, ki Atyámtól származik, az bizonyságot teszen énrólam.
sőt, még ti is bizonyságok vagytok, mert eleitől fogva velem vagytok.