chapter 3
vala kedig egy ember a farizeusok közül, kinek Nikodémus vala neve, a zsidók között fő.
ez jöve Jézushoz éjjel, és mondá neki: Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél, Mester, mert senki nem teheti ez csodákat, melyeket te tész, hanemha Isten leszen vele.
felele Jézus, és mondá neki: bizony, bizony, mondom neked: valaki nem születik onnét felül, nem láthatja Istennek országát.
mondá neki Nikodémus: mi módon születhetik ember, mikoron vén leszen? nemde bemehet-e ismét anyjának méhébe, és születhetik-e?
felele Jézus, mondá: bizony, bizony, mondom teneked: valaki nem születik víztől és Szentlélektől, be nem mehet Istennek országába.
ami testtől született, test az, és ami született Lélektől, lélek.
ne csodáljad, hogy azt mondám, hogy szükség születni nektek onnét felül.
az lélek, ahol akarja, lehel, és az ő szavát hallod, de nem tudod, honnét jöjjön, avagy hova menjen. azonképpen vagyon minden, aki Lélektől született.
felele Nikodémus, és mondá neki: mi módon lehetnek ezek?
mondá Jézus neki: Izrael között Mester vagy, s mégsem tudod-e ezeket?
bizony, bizony, mondom neked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit látunk, valljuk, és a mi bizonyságunkat nem veszitek.
ha ez földi dolgot mondék nektek, s nem hiszitek, mi módon hiszitek el, ha mennyei dolgokat mondandók?
és senki fel nem megyen mennyországba, hanem csak ki leszállott mennyországból, Embernek Fia, ki mennyországba vagyon.
és miképpen Mózes felmagasztalta a kígyót az pusztába, azonképpen szükség Embernek Fiának is felmagasztaltatni,
hogy minden valaki őbenne hiszen, el ne vesszen, de örökké éljen.
mert úgy szerette Isten ez világot, hogy az ő egyetlenegy Fiát adná, hogy minden valaki őbenne hiszen, el ne vesszen, hanem örökké éljen.
mert nem bocsátta Isten az ő Fiát, hogy kárhoztassa ez világot, de hogy ez világ megtartassék őáltala.
valaki őbenne hiszen, nem kárhoztatik. aki kedig nem hiszen, immáron kárhoztatott, mert nem hitt Istennek egyetlenegy Fiának nevébe.
ez kedig az kárhoztatás, mert világosság jöve ez világra, és az emberek inkább szereték a sötétségeket, hogynemmint az világosságot, mert az ő cselekedetük gonosz vala.
mert minden, ki gonoszul cselekedik, gyűlöli a világosságot, és nem jő a világosságra, hogy meg ne feddessenek az ő cselekedeti.
aki kedig igazságot cselekedik, a világosságra jő, hogy nyilvánvalók legyenek az ő téteményi, hogy Isten által tétetnek.
ennekutána jöve Jézus és az ő tanítványi zsidóságnak földjére, és ott lakik vala velük, és ott keresztel vala.
keresztel vala kedig János is Ainonba, a Szalim mellett, mert ott sok vizek valának. eljőnek vala kedig, és megkeresztelkednek vala.
mert még János nem vettetett vala a tömlőcbe.
támada kedig János tanítványi közül a zsidókkal vetekedés a megtisztulás felől.
és jövének Jánoshoz, s mondának neki: Mester, aki veled vala az Jordánon túl, és kiről te bizonyságot től, amaz is keresztel, és mind hozzá mennek.
felele János, és mondá: nem vehet ember valamit, hanemha mennyből adatik neki.
tennenmagatok bizonyságok vagytok róla, hogy megmondotta: mert nem én vagyok a Krisztus, hanem bocsáttattam őelőtte.
akinek jegyese vagyon, vőlegény az. a vőlegénynek barátja kedig az, ki áll, és hallgatja őtet, és örömmel örül a vőlegény szaváért. azért az én olyan örömöm beteljesedett.
őneki növekedni kell, de énnekem kisebbülnöm.
aki onnét felül jött, mindeneknek felette vagyon. aki kedig ez földből jött, ez földi, és ez földről szól. aki mennyországból jött, mindeneknek felette vagyon,
és amit látott és hallott, azt vallja, és az ő vallását senki nem veszi.
aki az ő vallását vette, az megmutatta, hogy Isten igaz legyen.
mert akit Isten bocsátott, Istennek beszédét szólja, annak az Isten nem mérték szerint adja az ő Lelkét.
az Atya szereti a Fiút, és mindeneket kezébe adott neki.
valaki a Fiúba hiszen, örökké való életi vagyon, aki kedig nem hiszi, nem lát az életet, hanem Istennek haragja marad rajta.