Szent János evangéliuma

chapter 10


Chapters:


verse #1

bizony, bizony, mondom nektek: valaki az ajtón nem megyen be az juhok aklába, hanem másunnét hág fel, az lopó és tolvaj.


verse #2

aki kedig az ajtón megyen be, pásztora a juhoknak.


verse #3

ennek az ajtótartó ajtót nyit, és a juhok hallgatják az ő szavát, és az ő tulajdon juhait nevükön nevezi, és kiviszi őket.


verse #4

és mikoron az ő tulajdon juhait kibocsátandja, előttük megyen, és a juhok követik őtet, mert ismerik az ő szavát.


verse #5

idegent kedig nem követnek, de elfutnak tőle, mert nem ismerték az idegeneknek szavát.


verse #6

ez példabeszédet mondá nekik Jézus, de amazok nem ismerék meg, mik volnának, amit nekik szólna.


verse #7

mondá azért Jézus ismét: bizony, bizony, mondom nektek, én vagyok az juhoknak ajtaja.


verse #8

valahányan énelőttem jöttenek, mind lopók és tolvajok, de nem hallgatták őket a juhok.


verse #9

én vagyok az ajtó, énáltalam ha valaki bemenend, üdvözül, és kimegyen és bemegyen, és eledelt talál.


verse #10

az lopó nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és mészároljon és vezessen. én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővebben legyen.


verse #11

én vagyok az jó pásztor. a jó pásztor az ő lelkét adja a juhokért.


verse #12

a béres kedig és aki nem pásztor, kinek az juhok nem tulajdoni, látja a farkast, eljövőt, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas kedig elragadja, és egymástól elszaggatja a juhokat.


verse #13

a béres kedig elfut, mert béres, és a juhok nincsenek neki gondjára.


verse #14

én vagyok az jó pásztor, és ismerem az én juhaimat. engemet is ismernek az enyéim,


verse #15

miképpen ismert engemet Atyám, azonképpen én is ismertem Atyámat. és az én lelkemet vetem a juhokért.


verse #16

még más juhaim is vannak, kik nem ez akoliból valók, azokat is be kell hoznom, és hallgatni fogják az én szómat, és leszen egy akol, és egy pásztor.


verse #17

azért szeret engemet Atyám, mert én az én lelkemet teszem le, hogy ismét felvegyem őtet.


verse #18

senki azt éntőlem el nem veszi, de önnönmagam teszem le azt magamtól. hatalmam vagyon az letételére annak, ismét hatalmam vagyon felvételére annak. ez parancsolatot az én atyámtól vettem.


verse #19

azért ismét különbözés lőn a zsidók között ez beszédekért.


verse #20

mondnak vala kedig sokan őközülük: ördög vagyon benne, és esze nélkül cselekedik, mit hallgatjátok őtet?


verse #21

némelyek kedig mondnak vala: ez beszédek nem olyak, mint kibe ördög vagyon. az ördög megnyithatja-e a vakoknak szemeit?


verse #22

lőnek kedig Jeruzsálembe szenteléseknek ünnepi. és tél vala.


verse #23

és jár vala Jézus a templomba az Salamon portikuszába.


verse #24

körülvevék azért őtet a zsidók, és mondnak vala neki: míg tartod a mi lelkünket felfüggesztve? ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyilván!


verse #25

felele Jézus nekik: megmondtam nektek, s nem hiszitek. a cselekedetek, melyeket én cselekedem az én Atyám nevébe, azok is bizonyságot tesznek énrólam.


verse #26

de ti nem hiszitek, mert nem vagytok az én juhaim közül, amiképpen mondom vala nektek:


verse #27

az én juhaim az én szómat hallgatják, és én ismerem őket, és engemet követnek.


verse #28

és én örökkévaló életet adok nekik, és soha el nem vesznek, sem el nem ragadja őket valaki az én kezemből.


verse #29

az én Atyám, ki azokat nekem adta, mindeneknél nagyobb, és senki nem ragadhatja el az én Atyám kezéből.


verse #30

én és az én Atyám egyek vagyunk.


verse #31

azért a zsidók ismét köveket vőnek fel, hogy megköveznék őtet.


verse #32

felele nekik Jézus: sok jó cselekedeteket mutattam nektek az én Atyámtól, az cselekedetek közül melyikért köveztek meg engemet? felelének neki a zsidók mondván: a jó cselekedetért nem kövezünk meg tégedet,


verse #33

de az káromlásért, és mert te ember lévén Istenné teszed magadat.


verse #34

felele nekik Jézus: nemde írván vagyon-e a ti törvénytekbe: én mondtam: istenek vagytok?


verse #35

ha azokat isteneknek mondotta, kikhez Istennek beszéde lett, és az Írás meg nem hamisulhat,


verse #36

melyet az Atya megszentelt és bocsátott ez világra, ti azt mondjátok-e hogy én káromlást teszek, mert azt mondtam, hogy Istennek Fia vagyok?


verse #37

ha nem teszem az én Atyámnak akaratját, ne higgyetek énnekem.


verse #38

ha kedig azt művelem, és ha énnekem nem hisztek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy ismerjetek és higgyetek, mert az én Atyám énbennem vagyon, és én őbenne.


verse #39

ismét meg akarják vala őtet fogni, és kimene az ő kezük közül.


verse #40

és mene ismét Jordánon túl, az helyre, hol János baptista először keresztel vala, és ott marada.


verse #41

és sokan jövének őhozzája, és mondnak vala: jóllehet, János semmi csodát nem tett, demaga valamit erről János mondott, igazak.


verse #42

és ott őbenne sokan hivének.

Chapters:


Books