Szent János evangéliuma

chapter 12


Chapters:


verse #1

annak okáért Jézus húsvétnak előtte hatodnappal jöve Betániába, hol Lázár meghalt vala, kit feltámaszta halottaiból.


verse #2

szerzének ott kedig neki vacsorát, és Márta szolgál vala, Lázár kedig egyik vala azok közül, kik ővele letelepedtenek vala.


verse #3

Mária azért vőn egy font nárduszkenetet, tisztát, nem elegyítettet, és megkené vele Jézusnak lábait, és hajaival megtörlé. a ház kedig megtelék a kenet szagával.


verse #4

mondá azért egy az ő tanítványi közül, Júdás, Simon iskariótié, mely elárulandó vala őtet.


verse #5

mire nem árultatott el ez kenet háromszáz pénzen, és a szegényeknek nem adatott?


verse #6

ezt kedig mondá nem azért, hogy őneki a szegények gondjára volnának, de hogy lopó vala, és erszénye vala, és amit Krisztusnak küldnek vala, nála viseli vala.


verse #7

mondá azért Jézus: hagyd el őtet! az én temetésem napjára tartotta ezt.


verse #8

mert szegények mindenkor vannak veletek, de én nem mindenkor veletek leszek.


verse #9

megismeré azért a zsidók közül sok sereg, hogy ott volna, és odajövének nemcsak Jézusért, de hogy Lázárt is látnák, kit halottaiból feltámasztott vala.


verse #10

tanácsot tartnak vala kedig az papi fejedelmek, hogy Lázárt is megölnék,


verse #11

mert őérte sokan mennek vala oda az zsidók közül, és hisznek vala Jézusba.


verse #12

másodnapon a sok sereg, mely jött vala fel Jeruzsálembe az ünnepnapra, mikoron meghallották volna, hogy Jézus Jeruzsálembe jönne.


verse #13

vőnek ágakat a pálmafákról, és eleibe menének neki, és üvöltnek vala: Hozsanna! áldott, ki jött Úrnak nevébe, Izraelnek királya!


verse #14

és Jézusnak, hogy szamárt hozának, ráüle, mint meg vagyon írván:


verse #15

ne félj Sionnak leánya, íme, a te királyod jő tehozzád ülvén szamárnak fián.


verse #16

ezeket kedig meg nem ismerék az ő tanítványi ez először, hanem aztán mikoron Jézus megdicsőültetett volna, akkoron emlékezének meg róla, hogy ezeket őfelőle írták volna meg, és hogy ezeket tették volna neki.


verse #17

bizonyságot teszen vala kedig a sereg, ki ővele vala, mikoron Lázárt hívá a koporsóból, és feltámasztá őtet.


verse #18

azért is jött vala a sereg eleibe, mivel hallották vala, hogy ez csodát tette volna.


verse #19

a farizeusok kedig mondának önköztük: látjátok-e, hogy semmit nem tehettek neki? ím, mind ez világ utána megyen.


verse #20

valának kedig azok közül némelyek, kik Jeruzsálembe feljöttenek vala, hogy imádkoznának az ünnepen, görögök.


verse #21

ezek azért menének Fülöphöz, ki Galileába vala betszaidabeli, és kérik vala őtet mondván: Uram, kívánjuk a Jézust látni.


verse #22

elmene Fülöp, megmondá Andrásnak. ismét András és Fülöp megmondák Jézusnak.


verse #23

Jézus kedig felelé nekik mondván: eljött az óra, hogy Embernek Fia megdicsőíttessék.


verse #24

bizony, bizony, mondom nektek, hogyha a földbe vettetett búzaszem meg nem haland, csak ő maga marad. de ha meghal, sok gyümölcsöt hoz.


verse #25

valaki az ő lelkét szereti, elveszti őtet. és valaki gyűlöli ez világon az ő lelkét, az örök életre őrizi azt.


verse #26

aki énnekem szolgál, engemet kövessen, hogy ahol én vagyok, az én szolgám is ott legyen. ha valaki énnekem szolgáland, tisztességessé teszi őtet Atyám.


verse #27

mostan az én lelkem megháborodott. és mit mondjak? Atyám tarts meg engemet ez órától fogva? de azért jöttem ez órára.


verse #28

Atyám, világosítsd meg a te nevedet! szózat jöve azért mennyországból mondván: meg is világosítottalálak, meg is világosítlak.


verse #29

a sereg azért, aki ott áll vala, és hallja vala, azt mondja vala, hogy mennydörgő lett volna. némelyek mondának vala: angyal szóla neki.


verse #30

felele Jézus, és mondá: nem énértem jöve ez szó, hanem tiérettetek.


verse #31

mostan vagyon ez világnak ítéleti, mostan ez világnak fejedelme kivettetik.


verse #32

és én, ha felmagasztaltatom ez földtől, mindeneket énhozzám vonzok.


verse #33

ezt kedig mondja vala jelentvén, minemű halállal halandó volna meg.


verse #34

felele neki a sereg: mi azt hallottuk az törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad. és miképpen mondod te, hogy fel kell magasztaltatni Embernek Fiának? kicsoda az az Embernek Fia?


verse #35

mondá azért nekik Jézus: még egy kevés ideig világosság vagyon veletek. járjatok, míg világosságtok vagyon, hogy az sötétségek meg ne borítsana titeket! és ki a sötétségbe jár, nem tudja, hova menjen.


verse #36

míg világosságtok vagyon, higgyetek a világosságnak, hogy a világosságnak fiai legyetek! ezeket szólá Jézus, és kimenvén elrejté magát őelőlük.


verse #37

mikoron kedig ennyi sok csodát tett volna őelőttük, mégsem hisznek vala őbenne,


verse #38

hogy Izajás prófétának beszéde beteljesednék, melyet monda: Uram, ki hiszen a mi beszédünknek, és Úrnak hatalma kinek jelentetett meg?


verse #39

azért nem hihetik vala, mert ismét azt mondta Izajás:


verse #40

megvakította az ő szemüket, és megkeményítette szívüket, hogy ne lássanak szemükkel, és ne értsenek szívükbe, és megtérjenek, és megvigasszam őket.


verse #41

ezeket Izajás akkoron mondá, mikoron az ő dicsőségét látá, és szóla őróla.


verse #42

demaga még a fejedelmek közül is sokan hínek őbenne, de az farizeusokért nem vallják vala, hogy a zsinagóga kívül ne vettetnének.


verse #43

mert inkább szereték embereknek dicsőségét, hogynemmint Istennek dicsőségét.


verse #44

Jézus kedig felüvölte, és mondá: aki énbennem hiszen, nem énbennem hiszen, hanem abba, ki engemet bocsátott.


verse #45

és aki engem lát, azt látja, ki engemet bocsátott.


verse #46

én világosságul jöttem ez világra, hogy minden, valaki énbennem hiszen, sötétségbe ne maradjon.


verse #47

és valaki hallja az én beszédemet, s nem hiendi, én meg nem ítélem őtet. mert nem azért jöttem, hogy megítéljem ez világot, hanem hogy megtartsam ez világot.


verse #48

valaki engemet megvet, és nem veszi az én beszédimet, vagyon, ki megítélje őtet. az beszéd, amelyet szóltam, az ítéli meg őtet az utolsó napon.


verse #49

mert én én magamtól nem szóltam, de aki engemet bocsátott, Atyám, ő parancsolt nekem, mit szóljak, és mit mondjak.


verse #50

és tudom, hogy az ő parancsolatja örökkévaló élet. azért amit én szólok, amint nekem Atyám mondotta, úgy szólom.

Chapters:


Books