chapter 7
ezeknek utána Jézus jár vala Galileába, mert nem akar vala zsidóságba járni, mert a zsidók meg akarják vala őtet ölni.
elközelgett vala kedig a zsidóknak ünnepük napjuk, ki mondatik hajlékok felcsinálása.
mondának azért neki az ő atyafiai: eredjél innét, és menj zsidóságba, hogy lássák a te tanítványid is az csodákat, melyeket tész!
mert bizonyával senki nem szokott efféle csodákat titkon művelni, ha nem azt akarja, hogy nyilván legyen. ha ezeket műveled, jelents meg magadat ez világnak.
mert még az ő atyafiai sem hisznek vala őbenne.
mondá azért nekik Jézus: az én időm még el nem jött, de az ti időtök mindenkoron készen vagyon.
nem gyűlölhet titeket ez világ, de engemet gyűlöl, mert én bizonyságot teszek róla, hogy az ő cselekedeti gonoszok.
menjetek fel ti ez ünnepnapra, én még fel nem megyek ez ünnepre, mert az én időm még be nem telt.
ezt kedig mikoron megmondotta volna nekik, marada Galileába.
hogy kedig felmenének az ő atyafiai, tehát ő is felmene az ünnepre, nem nyilván, de olymint titkon.
a zsidók azért keresik vala az ünnepen, és mondnak vala: hol vagyon amaz?
és sok zúgódás vala őfelőle a sereg között, mert némelyek azt mondják vala, hogy jó volna, nekik kedig azt, hogy nem, de elhitetné a sereget.
de senki nem szól vala nyilván felőle a zsidóktól való féltébe.
mikoron kedig immáron az ünnepnek fele elmúlt volna, felmene Jézus a templomba, és tanít vala.
és csodálkoznak vala a zsidók mondván: hogy tud ez Írást, ha nem tanulta?
felele Jézus, és mondá: az én tudományom nem enyém, hanem azé, ki engemet bocsátott.
aki az akaratjának akar engedni, megismeri az én tudományomat, ha Istentől vagyon, avagy én magamtól szólok.
aki ő magától szól, az ő tulajdon dicsőségét keresi. de aki annak dicsőségét keresi, ki őtet bocsátta, ez az igaz, és hamisság őbenne nincsen.
nemde Mózes adá-e nektek a törvényt, és nám egytek sem tartja meg téteménnyel azt? mire kerestek engemet megölni?
felele a sereg, és mondá: ördög vagyon benned! ki keres téged megölni?
felele Jézus, és mondá nekik: egy csodát tettem, és mindnyájan csodáljátok.
annak okáért Mózes adott nektek körülmetélést, nemhogy Mózestől volt volna, de mert a régi atyáktól. és nám, szombaton körülmetélitek az embert.
ha ember szombaton körülmetélést veszen, mivelhogy meg ne szegessék Mózes törvénye, miért bosszankodtok énrám, ha egy egész embert gyógyítottam meg szombaton?
ne ítéljetek szín szerint, hanem igaz ítéletről ítéljetek!
mondnak vala kedig némelyek az jeruzsálembeliek közül: nemde ez-e, akit keresnek megölni?
és íme, nyilván szól, és semmit nem mondnak neki. nemde bizonnyal megtudták-e az fejedelmek, hogy ez az bizony Krisztus?
de ezt ismerjük, honnét való. a Krisztus kedig mikoron eljő, senki nem tudja, honnét legyen.
üvölt vala kedig Jézus a templomba tanítván és mondván: engemet ismertek, azt is tudjátok, honnét legyek, és én magamtól nem jöttem, de igaz, aki engemet bocsátott, kit ti nem ismertetek.
én kedig ismerem őtet, mert én őtőle vagyok, és engemet ő bocsátott.
akarják vala azért őtet megfogni, de senki kezét rá nem bocsátá, mert még el nem jött vala az ő órája.
a sereg közül kedig sokan hínek őbenne, és mondnak vala: mikoron eljő a Krisztus, nemde több csodákat teszen-e ezeknél, mint ez tett?
hallák a farizeusok, hogy a sereg ezeket zúgódna őróla, és bocsátának a farizeusok és a papi fejedelmek szolgákat, hogy megfognák őtet.
mondá azért nekik Jézus: még egy kicsiny ideig veletek vagyok, és elmegyek ahhoz, ki engemet bocsátott.
kerestek engemet, de meg nem találtok. és ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek.
mondának azért a zsidók önköztük: hova menendő ez, hogy mi meg nem leljük őtet? a népeknek veszedelmére menendő-e, és tanítandó a népeket?
micsoda beszéd ez, akit monda: kerestek engemet, és nem leltek, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?
az ünnepnek kedig utolsó napján áll vala Jézus, és üvölt vala mondván: ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék!
aki énbennem hiszen, mi módon az Írás mondja, folynak az ő hasából élő víznek folyóvizei.
ezt kedig mondá az Lélekről, melyet veendők valának az őbenne hiendők. mert még az Szentlélek nekik nem adatott vala, miérthogy még Krisztus meg nem dicsőült vala.
sokan azért a sereg közül, mikoron hallották vala ez beszédet, mondnak vala: ez az igaz próféta!
némelyek mondnak vala: ez a Krisztus! és nekik mondnak vala: Galileából jöve a Krisztus?
nemde az Írás azt mondja-e, hogy Dávid magvából és az betlehemi kastélyból, hol Dávid vala, jő el a Krisztus?
azért különbözés támada a sereg között őmiatta.
némelyek kedig őközülük meg akarják vala fogni őtet, de senki nem veté kezét rá.
jövének azért a szolgák a papi fejedelmekhez és farizeusokhoz, s mondának nekik: mire nem hoztátok ide őtet?
felelének a szolgák: soha ember ígyen nem szólt, mint ez ember.
felelének a farizeusok: ti is elhitettetek-e?
hitt-e valaki a fejedelmek közül őbenne, avagy a farizeusok közül?
de ez község, ki az törvényt nem tudja, átkozott.
mondá Nikodémus nekik, ( az, ki őhozzá éjjel jött vala), mely őközülük egy vala:
a mi törvényünk nemde ítéle embert, minekelőtte hall felőle, és megismeri, mit tegyen?
felelének és mondának neki: te is galileabeli vagy-e? tudakozzál meg rajta, és lásd meg, hogy galileából próféta nem támad! és mindenik elmene az ő házához.