Szent János evangéliuma

chapter 8


Chapters:


verse #1

Jézus kedig mene az Olajhegyre,


verse #2

és igen reggel ismét jöve a templomba, holott mind a teljes nép hozzá jő vala, és leülvén tanítja vala őket.


verse #3

hozának kedig a farizeusok és az írástudók eleibe egy asszonyi állatot, melyet paráznaságba találtak vala. és mikoron előállaták volna,


verse #4

mondának neki: Mester, ez asszonyi állat paráznaságba találtatott.


verse #5

a törvénybe kedig Mózes azt parancsolta, hogy ez ilyeneket meg kellene kövezni. te azért mit mondaz?


verse #6

ezt kedig mondják vala kísértvén őtet, hogy vádolhatnák. Jézus kedig lehajolván az ujjával ír vala a földön.


verse #7

mikoron kedig amazok megmaradnának kérdezésbe, felemelkedék, és mondá nekik: amelyetek bűn nélkül vagyon, az vessen először követ rá!


verse #8

és ismét lehajolván ír vala a földön.


verse #9

hallván kediglen ezeket, egyenként, egyik másik után kimennek vala, először is a fő népek elkezdvén. és hagyaték csak ő maga, Jézus és az asszonyi állat ott középen állván.


verse #10

mikoron kedig Jézus felemelkedett volna, és senkit nem látna, hanem csak az asszonyt, mondá neki: asszony, hol vannak a te vádolóid? senki nem kárhoztata-e tégedet?


verse #11

mondá az asszony: senki, Uram. mondá neki Jézus: én sem kárhoztatlak téged. menj el, és ezután ne vétkezzél!


verse #12

annak okáért ismét szól vala nekik Jézus mondván: én vagyok ez világnak világossága. valaki engemet követ, az nem jár sötétségbe, de az életnek világossága leszen nála.


verse #13

mondának neki a farizeusok: te tenmagadról tész bizonyságot, azért a te vallásod nem igaz.


verse #14

felele Jézus, és mondá nekik: én ha magamról teszek is bizonyságot, az én bizonyságom igaz, mert tudom, honnét jöttem, és hova megyek. ti kedig nem tudjátok, honnét jövök, és hova megyek.


verse #15

ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.


verse #16

de ha én ítélnék is, az én ítéletem igaz volna, mert egyedül nem vagyok, hanem én, és aki engemet bocsátott, Atyám.


verse #17

sőt, a ti törvénytekbe is meg vagyon írván, hogy két embernek bizonysága igaz.


verse #18

én vagyok, ki magamtól bizonyságot teszek, és bizonyságot teszen énrólam, ki engemet bocsátott, Atyám.


verse #19

mondnak vala azért neki: hol vagyon a te Atyád? felele Jézus: sem engemet nem ismertek, sem az én Atyámat. ha engemet ismertetek volna, az én Atyámat is ismertétek volna.


verse #20

ez beszédeket szólá nekik Jézus az templomnak a részébe, holott az egyház kincsét tartják vala, tanítván ott őket. és senki meg nem fogá őtet, mert még el nem jött vala az ő órája.


verse #21

mondá azért ismét nekik Jézus: én elmegyek, és kerestek engemet, és a ti bűnötökbe haltok meg. ahova én megyek, ti oda nem jöhettek.


verse #22

mondnak vala azért a zsidók: nemde megöli-e magát, mert azt mondja: ahova én megyek, ti oda nem jöhettek?


verse #23

és mond vala nekik: ti pokolból valók vagytok, én kedig mennyországból való vagyok. ti ez világiak vagytok, de én nem vagyok ez világi.


verse #24

megmondám azért nektek, hogy az ti bűnötökbe haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűnötökbe.


verse #25

mondnak vala azért neki: ki vagy te? és mondá nekik Jézus: legelső kezdet, mert ugyanazont mondom nektek.


verse #26

sokak vannak, kiket rólatok kell szólnom és ítélnem. de aki engemet bocsátott, igaz, és amit én őtőle hallottam, azt mondom ez világon.


verse #27

amazok nem ismerék meg, hogy az ő Atyjától szólt volna nekik.


verse #28

mondá azért Jézus nekik: mikoron felmagasztaljátok Embernek Fiát, akkor ismeritek meg, hogy én vagyok, és hogy én magamtól semmit nem művelek, de amiképpen engemet Atyám tanított, úgy szólok.


verse #29

és aki engemet bocsátott, velem vagyon. nem hagyott Atyám önnönmagamat, mert én, ami neki kellemetes, mindenkoron azt művelem.


verse #30

mikoron ő ezeket beszéllené, sokan hínek őbenne.


verse #31

mondá azért Jézus azoknak, kik őbenne hittek vala, a zsidóknak: ha ti megmaradtok az én beszédembe, bizony tanítványim lesztek énnekem,


verse #32

és megismeritek az igazságot, és az igazság szabadossá teszen titeket.


verse #33

felelének neki: Ábrahám magjai vagyunk, és soha senkinek nem szolgáltunk. miképpen mondod te, hogy szabadosok leszünk?


verse #34

felele nekik Jézus: bizony, bizony, mondám nektek, hogy minden, valaki bűnt teszen, szolgája a bűnnek.


verse #35

a szolga kedig nem marad örökké a háznál, a Fiú örökké marad.


verse #36

ha azért titeket a Fiú szabadossá teszen, bizony szabadosok vagytok.


verse #37

tudom, hogy Ábrahám magvai vagytok, de engem meg akartok ölni, mert az én beszédemnek nincsen nálatok helye.


verse #38

én, amit Atyámnál láttam, azt szólom, és amit ti a ti atyátoknál láttatok, művelitek.


verse #39

felelének és mondának neki: a mi Atyánk Ábrahám. mondá nekik Jézus: ha Ábrahám fiai volnátok, mit Ábrahám tett, tennétek.


verse #40

mostan kedig kerestek engemet megölni, embert, ki nektek igazságot szóltam, melyet Istentől hallottam. ezt Ábrahám nem tette.


verse #41

ti az ti atyátoknak cselekedetit teszitek. mondának azért neki: mi paráznaságból nem születtünk, egy atyánk vagyon, Isten.


verse #42

mondá nekik Jézus: ha Isten volna a ti atyátok, bizonyával szeretnétek engemet. mert én Istentől származtam és jöttem. és én magamtól nem jöttem, hanem ő bocsátott engemet.


verse #43

miért nem ismeritek meg az én szómat? mert nem hallgathatjátok az én beszédemet.


verse #44

ti ördög atyától valók vagytok, és az ő kívánságának akartok engedni. az gyilkos volt kezdettől fogva, és igazságba nem állapodott, mert nem volt igazság őbenne. mikoron hazugságot szól, az ő tulajdonából szólja, mert hazug, és annak a dolognak atyja.


verse #45

én kedig, ki igazat mondok, nem hisztek énnekem.


verse #46

kicsoda közületek, ki engemet megfedd bűnömről? és ha igazságot mondok, mire nem hisztek nekem?


verse #47

aki Istentől vagyon, Istennek beszédét hallgatja. azért nem hallgatjátok ti, mert Istentől nem vagytok.


verse #48

felelének azért a zsidók, és mondának neki: nemde jól mondjuk-e mi, hogy szamaritánus vagy, és ördög vagyon benned?


verse #49

felele Jézus: énbennem ördög nincsen, de tisztelem az én Atyámat, és ti tiszteletlenséggel illettetek engemet.


verse #50

én kedig nem keresem az én tisztességemet, vagyon, ki keresse és ítélje.


verse #51

bizony, bizony, mondom nektek, valaki az én beszédemet megtartja, halált örökké nem lát.


verse #52

mondának azért neki a zsidók: mostan ismerők meg, hogy ördög vagyon benned. Ábrahám meghalt, és a próféták, és te azt mondod: valaki az én beszédemet megtartja, halált örökké nem lát.


verse #53

nagyobb vagy-e te a mi Atyánknál, Ábrahámnál, ki meghalt, és a prófétáknál is, kik meghaltanak? kicsodává teszed magadat?


verse #54

felele Jézus: ha én magamat dicsőítem, az én dicsőségem semmi. vagyon az én Atyám, ki engemet dicsőít, kit ti ti Istenteknek mondotok,


verse #55

és demaga nem ismertétek őtet. én kedig ismerém őtet, és ha mondanám, hogy nem ismertem őtet, hozzátok hasonlatos hazug lennék. de ismertem őtet, és az ő beszédét tartom.


verse #56

Ábrahám, a ti atyátok örüle, hogy az én napomat látná. és meglátá, és örüle rajta.


verse #57

mondának azért a zsidók neki: ötven esztendőd még nincsen, és Ábrahámot láttad?


verse #58

mondá nekik Jézus: bizony, bizony, mondom nektek, minekelőtte Ábrahám volna, én vagyok.


verse #59

köveket vesznek vala azért fel a zsidók, hogy hozzá hajigálnak. Jézus kedig elrejté magát, és kimene az templomból.

Chapters:


Books