Szent János evangéliuma

chapter 18


Chapters:


verse #1

mikoron ezeket Jézus megmondotta volna, kimene az ő tanítványival Kidron-patakon túl, holott vala egy kert, melybe bemene ő is, és az ő tanítványi is.


verse #2

tudja vala kedig Júdás is, ki őtet árulja vala, az helyet, mert Jézus gyakorta megyen vala oda az ő tanítványival.


verse #3

Júdás azért mikoron vette volna a sokaságot, a papi fejedelmek és farizeusok szolgáit, odajöve lámpásokkal és fáklyákkal, és fegyverekkel.


verse #4

Jézus azért tudván mindeneket, melyek őrá valának jövendők, eleikbe mene, és mondá nekik: kit kerestek?


verse #5

felelének neki: a názáretbeli Jézust. mondá nekik Jézus: én vagyok. és áll vala Júdás is velük, ki őtet árulja vala.


verse #6

és mihelyen mondá Jézus, hogy én vagyok, hátramenének és a földre esének.


verse #7

ismét megkérdé azért őket: kit kerestek? amazok kedig mondának: a názáretbeli Jézust.


verse #8

felele nekik Jézus: megmondám nektek, hogy én vagyok. azért ha engemet kerestek, hagyjátok elmenni ezeket!


verse #9

hogy beteljesednék az beszéd, melyet mondott vala: azok közül, melyeket énnekem adtál, nem vesztettem el valamelyet.


verse #10

azért mikoron Simon Péternek tőre volna, kivoná azt, és a papi fejedelem szolgájához üté, és elvágá az ő jobb fülét. vala kedig a szolgának Malkus neve.


verse #11

mondá azért Jézus Péternek: bocsásd hüvelyébe a te tőrödet! az pohárt, melyet nekem Atyám adott, azt akarod-e, hogy ne igyam meg?


verse #12

a sokaság azért és az előttük járó, az zsidók szolgái megfogák Jézust, és megkötözék őtet.


verse #13

és vivék Annáshoz őtet először, mely Kaifásnak ipa vala, ki az esztendőbe papi fejedelem vala.


verse #14

vala kedig a Kaifás az, ki a zsidóknak tanácsot adott vala, hogy jobb volna egy embernek meghalni a népért.


verse #15

követi vala kedig Jézust Simon Péter és a más tanítvány is. az a tanítvány kedig ismeretségébe vala a papi fejedelemnek, és bemene Jézussal a papi fejedelem palotájába.


verse #16

Péter kedig az ajtón kívül áll vala. kijöve azért az a más tanítványi, ki a papi fejedelemnek ismeretibe vala, szóla az ajtótartónak, és bevivé Pétert.


verse #17

mondá azért Péternek az ajtótartó leány: nemde te is ez embernek tanítványi közül való vagy-e? mondá: nem vagyok.


verse #18

állnak vala kedig a szolgák és szolgálók, kik tüzet tettenek vala, mert hideg vala, és magukat fűtik vala. Péter is kedig velük vala állván és fűtőzvén.


verse #19

a papi fejedelem azért kérdé Jézust az ő tanítványi felől és az ő tudománya felől.


verse #20

felele neki Jézus: én nyilván szóltam ez világnak, én mindenkoron a zsinagógába és a templomba tanítottam, melybe az zsidók gyűltenek, és titkon semmit nem szóltam.


verse #21

mit kérdesz engemet? kérdjed azokat, kik engemet hallottanak, mit szóltam nekik! ím, azok tudják, mit mondtam én.


verse #22

mikoron ezt mondotta volna, a szolgáknak egyik, ki hozzá közel állana, arcul csapá Jézust mondván: ezenképpen felelsz-e a papi fejedelemnek?


verse #23

felele Jézus: ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonosztól, de ha jól, mit versz engemet?


verse #24

és küldé őtet Annás megkötözve Kaifáshoz, a papi fejedelemhez.


verse #25

áll vala kedig Simon Péter, es fűti vala magát. mondának azért neki: nemde te is az ő tanítványi közül való vagy-e? megtagadá ő, és mondá: nem vagyok.


verse #26

mondá neki egy a papi fejedelmek szolgái közül, annak rokonsága, kinek Péter elvágta vala fülét: nemde láttalak-e én tégedet a kerbe vele?


verse #27

azért ismét megtagadá Péter, és mindjárast kakas énekele.


verse #28

vivék azért Jézust Kaifáshoz az ítélőházba. reggel vala kedig, és ők be nem menének az ítélőházba, hogy meg ne fertőztetnének, de hogy húvétot ennének.


verse #29

kijöve azért Pilátus hozzájuk, és mondá: micsoda panaszt tesztek ez ember ellen?


verse #30

felelének, és mondának neki: ha ez bűnös ember nem volna, hát semmiképpen nem adtuk volna te kezedbe őtet.


verse #31

mondá azért nekik Pilátus: vegyétek azért ti őtet, és az ti törvénytek szerint ítéljétek meg! mondának azért a zsidók neki: nekünk nem illik valakit megölnünk.


verse #32

hogy Jézusnak beszéde beteljesednék, melyet monda, mikoron jelenti vala, minemű halállal halandó volna meg.


verse #33

ismét bemene azért az ítélőházba Pilátus, és Jézust is elhívá, s mondá neki: te vagy-e a zsidóknak királya?


verse #34

felele Jézus: tenmagadtól mondod-e te ezt, avagy egyebek mondták neked énfelőlem?


verse #35

felele Pilátus: zsidó vagyok-e én? a te néped és a te papi fejedelmid adtanak nekem tégedet, mit tettél?


verse #36

felele Jézus: az én országom nincsen ez világból, mert ha ez világból volna az én országom, az én szolgáim bizonyával törekednének, hogy ne adatnám a zsidók kezébe. mostan kedig az én országom nincsen innét.


verse #37

mondá azért neki Pilátus: azért király vagy-e te? felele Jézus: te mondod, hogy király vagyok én. én arra születtem, és arra jöttem ez világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságnak. minden, valaki igazságból vagyon, hallja az én beszédemet.


verse #38

mondá neki Pilátus: micsoda az igazság? és mikoron ezt mondotta volna, ismét kimene a zsidókhoz, és mondá nekik: én semmi okot őbenne nem találok.


verse #39

szokástok kedig nektek, hogy egyet elbocsássak húsvétra. akarjátok-e azért, hogy elbocsássam nektek azt a zsidóknak királyát?


verse #40

felüvöltenek ismét mindnyájan mondván: ne azt, hanem Barabást! vala kedig Barabás lator.

Chapters:


Books