Szent János evangéliuma

3. fejezet


Fejezetek:


1. vers

vala kedig egy ember a farizeusok közül, kinek Nikodémus vala neve, a zsidók között fő.


2. vers

ez jöve Jézushoz éjjel, és mondá neki: Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél, Mester, mert senki nem teheti ez csodákat, melyeket te tész, hanemha Isten leszen vele.


3. vers

felele Jézus, és mondá neki: bizony, bizony, mondom neked: valaki nem születik onnét felül, nem láthatja Istennek országát.


4. vers

mondá neki Nikodémus: mi módon születhetik ember, mikoron vén leszen? nemde bemehet-e ismét anyjának méhébe, és születhetik-e?


5. vers

felele Jézus, mondá: bizony, bizony, mondom teneked: valaki nem születik víztől és Szentlélektől, be nem mehet Istennek országába.


6. vers

ami testtől született, test az, és ami született Lélektől, lélek.


7. vers

ne csodáljad, hogy azt mondám, hogy szükség születni nektek onnét felül.


8. vers

az lélek, ahol akarja, lehel, és az ő szavát hallod, de nem tudod, honnét jöjjön, avagy hova menjen. azonképpen vagyon minden, aki Lélektől született.


9. vers

felele Nikodémus, és mondá neki: mi módon lehetnek ezek?


10. vers

mondá Jézus neki: Izrael között Mester vagy, s mégsem tudod-e ezeket?


11. vers

bizony, bizony, mondom neked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit látunk, valljuk, és a mi bizonyságunkat nem veszitek.


12. vers

ha ez földi dolgot mondék nektek, s nem hiszitek, mi módon hiszitek el, ha mennyei dolgokat mondandók?


13. vers

és senki fel nem megyen mennyországba, hanem csak ki leszállott mennyországból, Embernek Fia, ki mennyországba vagyon.


14. vers

és miképpen Mózes felmagasztalta a kígyót az pusztába, azonképpen szükség Embernek Fiának is felmagasztaltatni,


15. vers

hogy minden valaki őbenne hiszen, el ne vesszen, de örökké éljen.


16. vers

mert úgy szerette Isten ez világot, hogy az ő egyetlenegy Fiát adná, hogy minden valaki őbenne hiszen, el ne vesszen, hanem örökké éljen.


17. vers

mert nem bocsátta Isten az ő Fiát, hogy kárhoztassa ez világot, de hogy ez világ megtartassék őáltala.


18. vers

valaki őbenne hiszen, nem kárhoztatik. aki kedig nem hiszen, immáron kárhoztatott, mert nem hitt Istennek egyetlenegy Fiának nevébe.


19. vers

ez kedig az kárhoztatás, mert világosság jöve ez világra, és az emberek inkább szereték a sötétségeket, hogynemmint az világosságot, mert az ő cselekedetük gonosz vala.


20. vers

mert minden, ki gonoszul cselekedik, gyűlöli a világosságot, és nem jő a világosságra, hogy meg ne feddessenek az ő cselekedeti.


21. vers

aki kedig igazságot cselekedik, a világosságra jő, hogy nyilvánvalók legyenek az ő téteményi, hogy Isten által tétetnek.


22. vers

ennekutána jöve Jézus és az ő tanítványi zsidóságnak földjére, és ott lakik vala velük, és ott keresztel vala.


23. vers

keresztel vala kedig János is Ainonba, a Szalim mellett, mert ott sok vizek valának. eljőnek vala kedig, és megkeresztelkednek vala.


24. vers

mert még János nem vettetett vala a tömlőcbe.


25. vers

támada kedig János tanítványi közül a zsidókkal vetekedés a megtisztulás felől.


26. vers

és jövének Jánoshoz, s mondának neki: Mester, aki veled vala az Jordánon túl, és kiről te bizonyságot től, amaz is keresztel, és mind hozzá mennek.


27. vers

felele János, és mondá: nem vehet ember valamit, hanemha mennyből adatik neki.


28. vers

tennenmagatok bizonyságok vagytok róla, hogy megmondotta: mert nem én vagyok a Krisztus, hanem bocsáttattam őelőtte.


29. vers

akinek jegyese vagyon, vőlegény az. a vőlegénynek barátja kedig az, ki áll, és hallgatja őtet, és örömmel örül a vőlegény szaváért. azért az én olyan örömöm beteljesedett.


30. vers

őneki növekedni kell, de énnekem kisebbülnöm.


31. vers

aki onnét felül jött, mindeneknek felette vagyon. aki kedig ez földből jött, ez földi, és ez földről szól. aki mennyországból jött, mindeneknek felette vagyon,


32. vers

és amit látott és hallott, azt vallja, és az ő vallását senki nem veszi.


33. vers

aki az ő vallását vette, az megmutatta, hogy Isten igaz legyen.


34. vers

mert akit Isten bocsátott, Istennek beszédét szólja, annak az Isten nem mérték szerint adja az ő Lelkét.


35. vers

az Atya szereti a Fiút, és mindeneket kezébe adott neki.


36. vers

valaki a Fiúba hiszen, örökké való életi vagyon, aki kedig nem hiszi, nem lát az életet, hanem Istennek haragja marad rajta.

Fejezetek:


Könyvek