Szent János evangéliuma
17. fejezet
1. vers
ezeket szólá Jézus, és szemeit mennyországba felemelvén mondá: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg az te Fiadat, hogy az te Fiad is megdicsőítsen tégedet,
2. vers
miképpen adtál neki minden testen hatalmat, hogy valahányat neki adtál, azoknak örök életet adjon.
3. vers
ez kedig az örökkévaló élet, hogy megismerjenek csak téged, igaz Istent, és akit bocsáttál, Jézus Krisztust.
4. vers
én tégedet dicsőítettelek ez földön, a dolgot elvégeztem, melyet adtál vala nekem, hogy művelnék.
5. vers
és mostan dicsőíts meg te engemet, Atyám, tenmagadnál az dicsőséggel, mely vala nekem, minekelőtte ez világ tenálad volna.
6. vers
megjelentettem az te nevedet embereknek, akiket adtál nekem ez világból. tieid valának, és énnekem adád őket, és a te beszédedet megtarták.
7. vers
mostan megismerték, hogy mindenek, valamelyeket énnekem adtál, tetőled vannak.
8. vers
mert a beszédeket, melyeket adtál nekem, nekik adtam, és ők fogadták, és megismerték bizonnyal, hogy tetőled jöttem ki, és hitték, hogy te bocsáttál engemet.
9. vers
én őérettük kérlek. nem ez világért kérlek, hanem azokért, akiket énnekem adtál, mert tieid.
10. vers
és mindenek, ami enyém, tieid, és megdicsőíttettem őbennük.
11. vers
és immár nem vagyok ez világon, de ezek ez világon vannak, és én tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedbe, kiket nekem adtál, hogy legyenek egy, miképpen mi is.
12. vers
mikoron velük volnék ez világon, én megtartom vala őket a te neveddel, akiket nekem adtál, én megőriztem, és senki közülük el nem veszett, hanem csak amaz veszedelemnek fia, hogy az Írás beteljesednék.
13. vers
mostan kedig hozzád megyek, és ezeket szólom ez világon, hogy az én örömöm beteljesedve legyen őbennük.
14. vers
én adtam nekik a te beszédedet, és ez világ gyűlölte őket, mert nem ez világból valók, mint én is nem vagyok ez világi.
15. vers
nem kérlek, hogy elvegyed őket ez világból, de hogy megtartsad őket gonoszról.
16. vers
nem ez világiak, mint én is nem ez világi vagyok.
17. vers
szenteld meg őket az te igazságod által, az te beszéded igazság!
18. vers
miképpen te engemet bocsáttal ez világra, azonképpen én is bocsáttam őket ez világra.
19. vers
és őérettük én önnönmagamat szentelem meg, hogy ők is megszentelve legyenek igazságnak általa.
20. vers
nemcsak őérettük kérlek kedig, de azokért is, kik hiendők az ő beszédük által énbennem,
21. vers
hogy mindnyájan egyek legyenek, mint te, Atyám énbennem, és én tebenned, és ők mibennünk egyek legyenek, hogy higgye ez világ, mert te bocsáttál engemet.
22. vers
és én az dicsőséget, melyet adtál nekem, nekik adtam, hogy egyek legyenek, mint mi egyek vagyunk:
23. vers
én őbennük, és te énbennem, hogy egyetembe tökéletesek legyenek, és hogy megismerje ez világ, hogy te bocsáttál engemet, és szeretted őket, miként engem is szerettél.
24. vers
Atyám, akiket énnekem adtál, azt akarom, hogy hol én vagyok, ők is velem legyenek, hogy lássák az én dicsőségemet, melyet adtál nekem, mert szerettél engemet ez világnak teremtése előtt.
25. vers
igaz Atyám, ez világ is nem ismert meg téged, de én megismertelek tégedet, és ezek is megismerték, mert te bocsáttál engemet.
26. vers
és megismertettem, hogy a szeretet, kivel engemet szerettél, őbennük legyen, és én is őbennük.
Könyvek
