Szent János evangéliuma
14. fejezet
1. vers
mondá kedig az ő tanítványinak: meg ne háborodjék a ti szívetek, hisztek Istenbe, énbennem is higgyetek!
2. vers
az én Atyámnak házába sok lakóhelyek vannak. ha különben volna, megmondtam volna nektek, elmegyek, hogy helyet csináljak nektek.
3. vers
és ha elmenendek nektek helyet csinálni, ismét eljövök, hozzám veszlek titeket, hogy hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4. vers
és ahova én megyek, tudjátok, az utat is tudjátok.
5. vers
mondá neki Tamás: Uram, nem tudjuk hova mégy, és mi módon tudhatjuk meg az utat?
6. vers
felele neki Jézus: én vagyok az út, igazság és élet. senki nem jött Atyámhoz, hanem csak énáltalam.
7. vers
ha engemet ismertetek volna, az én Atyámat is bizonyával ismertétek volna, és mostan ismeritek őtet, és láttátok őtet.
8. vers
mondá neki Fülöp: Uram, mutasd meg nekünk Atyádat, és elég nekünk.
9. vers
mondá neki Jézus: ennyi időtől fogva vagyok veletek, s mégsem ismertek-e engemet? Fülöp, aki engemet lát, látja Atyámat is. és miképpen mondod te: mutasd meg nekünk Atyádat?
10. vers
nem hiszed-e, hogy én Atyámba, és Atyám énbennem vagyon? ez beszédeket, melyeket szólok nektek, nem én magamtól szólom. Atyám, ki énbennem lakozik, ő cselekedik.
11. vers
higgyetek nekem, hogy én Atyámba vagyok, és Atyám énbennem. ha különben nem hisztek, higgyetek avagy az cselekedetekért nekem!
12. vers
bizony, bizony, mondom nektek: valaki hiszen énbennem, aminemű cselekedeteket én művelek, ő is műveli, és ezeknél nagyobbakat is művel, mert én Atyámhoz megyek,
13. vers
és valamit kérendetek én nevembe, azt teszen, hogy az Atya dicsőültessék a Fiú által.
14. vers
ha valamit kérendetek az én nevem által, én megművelem.
15. vers
ha engemet szerettek, az én parancsolatimat megtartsátok,
16. vers
és én kérem Atyámat, és más vigasztalót ad nektek, hogy örökké veletek maradjon:
17. vers
Igazságnak Lelkét, melyet ez világ nem vehet, mert nem látja őtet, sem ismeri őtet. ti kedig ismeritek őtet, mert nálatok marad, és tibennetek leszen.
18. vers
nem hagylak titeket árvává, hozzátok jövök.
19. vers
még egy kevés, és aztán ez világ nem lát engemet, de ti láttok, mert én élek, és ti is éltek.
20. vers
az napon ismeritek meg, hogy én vagyok az én Atyámba, és ti énbennem, és én tibennetek.
21. vers
akinél az én parancsolatim vannak, és megtartja azokat az, aki engemet szeret. aki kedig engemet szeret, szerettetik az én Atyámtól, és én is szeretem őtet, és megmutatom magamat neki.
22. vers
mondá neki Júdás, nem amaz iskarióti: Uram, hogy az, hogy megmutatandó vagy magadat minekünk, és nem ez világnak?
23. vers
felele Jézus, és mondá nekik: ha valaki engemet szeret, az én beszédemet megtartja, az én Atyám is szereti őtet, és őhozzá jövünk, és őnála lakodalmat teszünk.
24. vers
aki engemet nem szeret, az én beszédemet nem tartja. és a beszédet, kit hallottatok, nem enyém, de azé, ki engemet bocsátott, Atyámé.
25. vers
ezeket szólám nektek nálatok lakván.
26. vers
a Vigasztaló kedig, ki az Szentlélek, melyet bocsát az én Atyám én nevembe, az titeket megtanít mindenekre, és mindeneket eszetekbe juttat, valamik mondtam nektek.
27. vers
békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek. nem miképpen ez világ adja, én adom nektek. meg ne háborodjék az ti szívetek, se meg ne félemljék!
28. vers
hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és ismét hozzátok jövök. ha engemet szeretnétek, bizonyával örülnétek rajta, hogy azt mondám, mert Atyámhoz megyek, mert Atyám nálamnál nagyobb.
29. vers
és mostan megmondtam nektek, minekelőtte meglett legyen, hogy mikoron, aztán megleszen, higgyetek.
30. vers
ennekutána nem sokat szólok veletek, mert eljött ez világnak fejedelme, és énbennem semmije nincsen.
31. vers
de hogy megismerje ez világ, mert szeretem Atyámat, és miképpen parancsolatot adott nekem Atyám, úgy teszek. keljetek fel, menjünk el innét!
Könyvek
