Evangélium Szent János írása szerint

chapter 1


Chapters:


verse #1

kezdetben vala az beszéd, és az beszéd az Istennél vala, és Isten vala az beszéd.


verse #2

ez kezdetben az Istennél vala.


verse #3

mindenek őáltala lettenek, és az, mi lett, semmi őnála nélkül nem lett.


verse #4

őbenne élet vala, és az élet világosság vala az embereknek,


verse #5

és az világosság az sötétségben világosságot ad, és az sötétség őtet meg nem foglalá.


verse #6

vala egy ember, ki istenétől bocsáttatott vala követül, kinek János vala neve.


verse #7

ez eljöve tanúbizonyság tenni, hogy bizonyságot tenne az világosságról, hogy mindenek hitre térnének őáltala.


verse #8

az nem az világosság vala, hanem azért bocsáttatott vala, hogy tanúbizonyságot tenne az világosságról.


verse #9

az vala az igaz világosság, ki megvilágosít minden embert, ki ez világra jő.


verse #10

ez világon vala, és ez világ őáltala lőn, és ez világ őtet nem ismere.


verse #11

az ő tulajdonába jöve, és az ő tulajdon népei őtet be nem fogadák.


verse #12

de valamennyibe fogadák őtet, ezt tevé azokkal, hogy az Istennek fiai lehetnének, kik az ő nevébe hitre tértenek volna.


verse #13

kik nem vérükből, sem testnek akaratjából, sem férfiúnak akaratjából, hanem az Istentől születtetének.


verse #14

és az beszéd testté lőn, és hajlékot szerze magának mibennünk, és nézzük az ő dicsőségben való voltát, mint egyetlen egy szülöttnek atyjától való dicsőségben való voltát, ki teljes isteni kedvvel és igazsággal.


verse #15

János tanúbizonyságot teszen őróla, és kiált ezt mondván. az vala, az kiről én ezt mondom vala, ki énutánam jővén, énelőttem járó kezde lenni, mert énelőttem való vala.


verse #16

és mind mi az ő teljes voltából vettünk, és isteni kedvet isteni kedvért.


verse #17

mert az ó törvény Mózesnek általa adattaték, az isteni kedv és az igazság az Jézus Krisztus által támada.


verse #18

Istent soha senki nem látta. az egyetlen egy fiú, ki az atyjának kebelében vagyon, ő hirdette ki,


verse #19

és ez az Jánosnak tanúbizonysága, melyet tőn, mikoron az zsidók Jeruzsálemből papokat és Lévitákat bocsátanak vala őhozzá, hogy ilyen kérdést tennének őtőle. ki vagy te?


verse #20

és igaz vallást tőn, és tagadást nem tőn. és igazán megvallá, hogy nem volna ő az Krisztus.


verse #21

és megkérdék őtet. tehát mi? Illés vagy-e te? és mondá, nem vagyok. amaz próféta vagy-e te? és felele, nem.


verse #22

mondának annak okáért őneki. ki vagy? hogy feleletet tegyünk azoknak, az kik minket elbocsáttanak? mit mondasz tenmagadról?


verse #23

mondá. én kiáltónak szava vagyok az pusztában, egyengessétek az Úristennek útját, miként Ézsaiás próféta megmondotta.


verse #24

és az kik ő hozzá bocsáttattanak vala, az farizeusok közül valók valának.


verse #25

és megkérdék őtet, és mondának őneki. tehát miért keresztelsz, ha te nem vagy az Krisztus, sem Illés, sem próféta?


verse #26

felele János, és mondá. én vízzel keresztelek, de tiközöttetek áll az, az kit ti nem tudtok.


verse #27

ő az, ki mikor énutánam jönne, énelőttem járó kezde lenni, kinek én méltó nem vagyok, hogy sarujának szíját megoldjam.


verse #28

ezek Betániában lőnek Jordán elve, holott az János keresztel vala.


verse #29

az utána való napon látta az János az Jézust, hogy őhozzá jő. és mond. íme az Istennek báránya, ki elviszi ez világnak bűnét,


verse #30

ez az, kiről ezt mondom vala. énutánam jő egy férfiú, ki énelőttem járó kezde lenni, mert énelőttem való vala,


verse #31

és én nem tudom vala őtet, de én annak okáért jöttem vízzel keresztelvén, hogy az Izraelnek fiainak kijelentessék.


verse #32

és tanúbizonyságot tőn János ezt mondván. látám az Szentlelket galamb képében az mennyországból leszállani, és őrajta marada,


verse #33

és én nem ismertem volt őtet. de az, ki engemet elbocsáta, hogy vízzel keresztelnék, az mondá énnekem, valakire látandod az Szentlelket leszállani, és őrajta maradni, az az, ki Szentlélekkel keresztel.


verse #34

és én látám, és tanúbizonyságot tevék róla, hogy az legyen az Istennek fia.


verse #35

az utána való napon ismét áll vala János, és az ő tanítványainak közül kettő.


verse #36

és mikoron látta volna az Jézust, hogy menne, mondá: íme az Istennek báránya.


verse #37

és az ő két tanítványa meghallá az ő szavát, és Jézust követék,


verse #38

hátrafordulván kediglen az Jézus látá őket, hogy őtet követnék. és mondá őnekik: mit kerestek? és azok mondának őneki. rabbi, mely megmagyarázva ezt teszi: mester, holott lakozol?


verse #39

mond őnekik: jőjetek el, és lássátok meg. elmenének, és megláták holott lakoznék. és az napon ő őnála maradának. vala kediglen közel tíz óra.


verse #40

az két tanítványnak közüle, kik az Jézust az Jánostól hallották vala, és őtet követik vala, egyik vala András, Simon Péternek atyjafia.


verse #41

ez először megtalálá az ő atyjafiát Simont, és mondá őneki. megtalálónk az Messiást, mely magyarázva ezt teszi: megkenetett,


verse #42

és az Jézushoz vivé őtet. és az Jézus őrá nézvén mondá: te vagy az Simon, az Jónának fia, te Kéfásnak hívattatol jövendőre, mely magyarázva ezt teszi: kő.


verse #43

az után való napon akara az Jézus kimenni Galileába. és megtalálá az Fülöpöt, és mondá őneki. kövess engemet.


verse #44

vala kediglen Fülöp Betszaidából, Andrásnak és Péternek városából való.


verse #45

találja Fülöp az Natanaelt, és mond őneki. megtalálónk az Názáretbeli Jézust, az Józsefnek fiát, kiről írt Mózes az törvényben, és az próféták.


verse #46

és mondá őneki Natanael: Názáretből lehet-e valami jó? mondá őneki Fülöp. jövel és lásd meg.


verse #47

látá az Jézus az Natanaelt, hogy őhozzá menne, és mond őróla. íme bizony Izraelnek fia, kiben álnokság nincsen.


verse #48

mondá őneki Natanael: honnan ismersz engemet? felele az Jézus, és mondá őneki. minek előtte Fülöp elhívna tégedet, mikoron az fügefa alatt volnál, látlak vala tégedet.


verse #49

felele Natanael, és mondá őneki: rabbi, te vagy az Istennek Fia, te vagy az Izraelnek királya.


verse #50

felele az Jézus, és mondá őneki: hogy mivel azt mondám teneked, látlak vala tégedet az fügefa alatt, hiszel énbennem, ezeknél nagyobbakat fogsz látni.


verse #51

és mond őneki: bizony bizony mondom tinektek, ennek utána az mennyországot nyitva fogjátok látni, és az Istennek angyalait felmenni, és leszállani az embernek Fiára.

Chapters:


Books