A Márk írása szerint való szent evangyéliom

chapter 16


Chapters:


verse #1

Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt.


verse #2

És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.


verse #3

És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?


verse #4

És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala.


verse #5

És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.


verse #6

Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová őt helyezék.


verse #7

De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, a mint megmondotta néktek.


verse #8

És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.


verse #9

Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, a kiből hét ördögöt űzött vala ki.


verse #10

Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának és keseregnek és sírnak vala.


verse #11

Azok pedig mikor hallották, hogy él és ő látta vala, nem hivék.


verse #12

Ezután pedig közülök kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre mennek vala.


verse #13

Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének.


verse #14

Azután, mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségöket és keményszívűségöket, hogy azoknak, a kik őt feltámadva látták vala, nem hivének,


verse #15

És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.


verse #16

A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.


verse #17

Azok pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak.


verse #18

Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.


verse #19

Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. +


verse #20

Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen!

Chapters:


Books