Pál levele a rómaiakhoz

chapter 15


Chapters:


verse #1

Mi, akik hatalmat érzünk magunkban, tartozunk a tehetetlenek erőtlenségét hordozni, és nem szabad a magunk tetszését keresnünk.


verse #2

Közülünk mindenki felebarátjának tetszését keresse, hogy azt munkálja, ami az építéshez jó.


verse #3

A Krisztus sem a maga tetszését kereste, hanem – mint írva van – „A téged szidalmazóknak szidalmai reám hullottak.”


verse #4

Amiket előre megírtak, azért írták meg, hogy bennünket tanítsanak, hogy állhatatossággal és az írások bátorításával a reménységet megtartsuk.


verse #5

Az állhatatosságnak és bátorításnak Istene adja meg nektek, hogy a Krisztus Jézushoz igazodva egymás között is ugyanazon a dolgon jártassátok elméteket


verse #6

és egy indulattal, egy szájjal dicsőítsétek az Istent, Urunknak, a Krisztus Jézusnak az Atyját.


verse #7

Ezért fogadjátok egymást szívetekre, ahogy Isten dicsőségére a Krisztus is magához fogadott bennünket.


verse #8

Mert azt mondom, hogy a Krisztus az Isten igazságának kedvéért lett a körülmetélkedés kiszolgálója, hogy ezzel az atyáknak tett ígéreteket szilárdakká tegye.


verse #9

A nemzetek pedig ugyanakkor könyörületéért dicsőíthessék az Istent, amint írva van: „Ezért vallást teszek rólad a nemzetek között, és nevednek dalt pengetek.”


verse #10

Majd megint ezt mondja: „Vigadjatok nemzetek, az ő népével együtt.”


verse #11

Ismét: „Magasztaljátok az Urat, mind ti nemzetek, mondjanak rá magasztalást mind a népek.”


verse #12

Majd újra Ézsaiás ezt mondja: „Sarjad Jesszéből egy gyökér, ki fölkél majd, hogy a nemzeteken uralkodjék, nemzetek fognak benne reménykedni.”


verse #13

A reménységnek Istene töltsön be hát titeket a hívés révén teljes örömmel és


verse #14

Felőletek testvéreim, én magam is arról vagyok meggyőződve, hogy telve vagytok derekassággal, telve mindenféle ismerettel, képesek arra, hogy egymást is intsétek.


verse #15

Ennek ellenére is írok, mire még jobban bátorít többek között az, hogy így az Istentől nekem adott kegyelemmel felhívhatom figyelmeteket arra, [Róm. 15.16] hogy amikor az örömüzenet papi szolgálatát végzem, én a Krisztus Jézusnak a nemzetek közé kirendelt áldozó papja vagyok, hogy a nemzetek felajánlását elfogadhatóvá, Szent Szellem által megszenteltté tegyem.


verse #17

Mert a munka isteni részét tekintve van dicsekedni valóm a Krisztus Jézussal,


verse #18

olyasmiről azonban aligha lesz bátorságom beszámolni, amit a Szellem hatalma nélkül tettem volna, amit rajtam keresztül nem a Krisztus munkált volna szóval, tettel,


verse #19

jelek, csodák hatalmával. Csak így történhetett, hogy Jeruzsálemtől elkezdve Illíriáig mindent betölthettem a Krisztus örömüzenetével.


verse #20

Eszerint én abba helyezem becsvágyamat, hogy az örömüzenetet úgy hirdessem, hogy ne másnak talaján építsek, hanem ott, ahol a Krisztus nevét még nem említették.


verse #21

Úgy, ahogy írva van: „Meg fogják látni őt azok, kiknek még nem hirdették őt, belátásra jutnak azok, akik még nem hallottak róla.”


verse #22

Ezért, bár sok ízben akadályozva voltam abban, hogy hozzátok menjek,


verse #23

– most, hogy többé már nincs helyem ezeken a tájakon, és mivel már sok éve él bennem a sóvárgás, hogy hozzátok elmehessek:


verse #24

remélem, hogy mihelyt Hiszpániába utazom, átutazóban titeket is meglátogathatlak. Ti fogtok engem azután oda útnak indítani, ha már előbb részben veletek is beteltem.


verse #25

Most egyelőre a szenteknek való szolgálatban Jeruzsálembe utazom.


verse #26

Macedónia és Ahája ugyanis úgy látta helyesnek,hogy javaikat közöljék a jeruzsálemi szentek szegényeivel.


verse #27

Helyesnek látták, de adósaik is nekik, mert ha azok szellemi javaikat közölték a nemzetekkel, ezek is tartoznak hús javaival szolgálni nekik.


verse #28

Ha ezt elvégeztem és a gyümölcsükre a pecsétet ráütöttem, rajtatok keresztül el fogok menni Hiszpániába.


verse #29

Azt azonban tudom, hogy ha majd hozzátok megyek, a Krisztus teljes áldását viszem magammal.


verse #30

Urunkon, a Krisztus Jézuson át és a Szellem szeretete által arra bátorítalak titeket testvéreim, hogy Istennek mondott imádságaitokban küzdjetek velem együtt, értem, azért,


verse #31

hogy Júdeában az engedetlenek közül kiragadtassam, hogy jeruzsálemi szolgálatom a szenteknek kellemes legyen,


verse #32

hogy Isten akaratával örömmel mehessek hozzátok, és felüdülhessek körötökben.


verse #33

A békességnek Istene legyen mindnyájatokkal. Ámen.

Chapters:


Books