Pál levele a rómaiakhoz

chapter 12


Chapters:


verse #1

Esengek hozzátok, testvéreim, hogy testeteket az isteni irgalmasságon keresztül állítsátok oda élő, szent, Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti istentiszteleti szolgálatotok, mely az igének megfelel.


verse #2

Ne idomuljatok ehhez a korhoz, hanem megújult értelemmel alakuljatok át, hogy azt próbálgassátok, hogy mi az Isten jó, kedves és tökéletes akarata.


verse #3

A nekem adott kegyelmen át azt mondom tehát mindenkinek, aki köztetek van, hogy elméjét ne jártassa a magas dolgokon azon felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell viselkednetek, józanul, kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta.


verse #4

Mint ahogy tudniillik egy testben sok tagunk van, a sok tagnak pedig nem ugyanaz a tennivalója,


verse #5

úgy a Krisztusban is sokan egy testet képezünk, de egyenként a többinek vagyunk a tagjai.


verse #6

Mivel pedig a kegyelemajándékok aszerint, hogy mire kaptunk kegyelmet, különbözők, mindenki a maga kegyelemajándékát forgassa: aki prófétálást kapott, használja azt, ahogy a hit mértéke engedi,


verse #7

aki szolgálat ajándékát kapta, forgolódjék a szolgálatban, a tanító a tanításban,


verse #8

bátorító a bátorításban, az adakozó egyszerűségben, az elöljáró serénységgel, a könyörülő vidámsággal.


verse #9

A szeretetet képmutatás nélkül gyakoroljuk, utálattal forduljunk el a rossztól, ragaszkodjunk a jóhoz.


verse #10

Ha a testvérek kedvelését kaptuk ajándékul , egymás iránt gyöngédek legyünk, a tiszteletadásban egymást megelőzők,


verse #11

a serénykedésben nem késlekedők, szellem által buzgók az Úrnak rabszolgáiként,


verse #12

reménységben örvendezők, a szorongattatásban állhatatosak, az imádkozásban kitartók,


verse #13

a szentek szükségleteire vagyonukat közlők, vendégszeretetre alkalmat keresők.


verse #14

Áldjátok az üldözőket, áldjátok, ne átkozzátok,


verse #15

az örvendezőkkel együtt örüljetek, a sírókkal együtt sírjatok,


verse #16

egy célra, egymás javára törekedjetek. Ne a magas dolgokon jártassátok eszeteket, hanem az alacsonyan levőkkel tartsatok együtt. Ne legyetek önmagatok előtt eszesek,


verse #17

gonoszért gonosszal senkinek ne fizessetek, nemes dolgokon gondolkozzatok, úgy, hogy azt mindenki lássa.


verse #18

Ha lehetséges, amennyiben rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek,


verse #19

ne szerezzetek megtorlást magatokért szeretteim, hanem adjatok helyt az isteni haragnak. Hiszen írva van: „Enyém a megtorlás. Én majd megfizetek.” Ezt mondja az Úr.


verse #20

„De ha ellenséged éheznék, etesd meg, ha szomjaznék, itasd meg, mert amikor ezt teszed, tüzes szenet halmozol fejére,


verse #21

ne győzzön le a gonosz, inkább jóval győzd le a gonoszt.”

Chapters:


Books