Pál levele a rómaiakhoz
capítulo 12
verso 1
Esengek hozzátok, testvéreim, hogy testeteket az isteni irgalmasságon keresztül állítsátok oda élő, szent, Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti istentiszteleti szolgálatotok, mely az igének megfelel.
verso 2
Ne idomuljatok ehhez a korhoz, hanem megújult értelemmel alakuljatok át, hogy azt próbálgassátok, hogy mi az Isten jó, kedves és tökéletes akarata.
verso 3
A nekem adott kegyelmen át azt mondom tehát mindenkinek, aki köztetek van, hogy elméjét ne jártassa a magas dolgokon azon felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell viselkednetek, józanul, kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta.
verso 4
Mint ahogy tudniillik egy testben sok tagunk van, a sok tagnak pedig nem ugyanaz a tennivalója,
verso 5
úgy a Krisztusban is sokan egy testet képezünk, de egyenként a többinek vagyunk a tagjai.
verso 6
Mivel pedig a kegyelemajándékok aszerint, hogy mire kaptunk kegyelmet, különbözők, mindenki a maga kegyelemajándékát forgassa: aki prófétálást kapott, használja azt, ahogy a hit mértéke engedi,
verso 7
aki szolgálat ajándékát kapta, forgolódjék a szolgálatban, a tanító a tanításban,
verso 8
bátorító a bátorításban, az adakozó egyszerűségben, az elöljáró serénységgel, a könyörülő vidámsággal.
verso 9
A szeretetet képmutatás nélkül gyakoroljuk, utálattal forduljunk el a rossztól, ragaszkodjunk a jóhoz.
verso 10
Ha a testvérek kedvelését kaptuk ajándékul , egymás iránt gyöngédek legyünk, a tiszteletadásban egymást megelőzők,
verso 11
a serénykedésben nem késlekedők, szellem által buzgók az Úrnak rabszolgáiként,
verso 12
reménységben örvendezők, a szorongattatásban állhatatosak, az imádkozásban kitartók,
verso 13
a szentek szükségleteire vagyonukat közlők, vendégszeretetre alkalmat keresők.
verso 14
Áldjátok az üldözőket, áldjátok, ne átkozzátok,
verso 15
az örvendezőkkel együtt örüljetek, a sírókkal együtt sírjatok,
verso 16
egy célra, egymás javára törekedjetek. Ne a magas dolgokon jártassátok eszeteket, hanem az alacsonyan levőkkel tartsatok együtt. Ne legyetek önmagatok előtt eszesek,
verso 17
gonoszért gonosszal senkinek ne fizessetek, nemes dolgokon gondolkozzatok, úgy, hogy azt mindenki lássa.
verso 18
Ha lehetséges, amennyiben rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek,
verso 19
ne szerezzetek megtorlást magatokért szeretteim, hanem adjatok helyt az isteni haragnak. Hiszen írva van: „Enyém a megtorlás. Én majd megfizetek.” Ezt mondja az Úr.
verso 20
„De ha ellenséged éheznék, etesd meg, ha szomjaznék, itasd meg, mert amikor ezt teszed, tüzes szenet halmozol fejére,
verso 21
ne győzzön le a gonosz, inkább jóval győzd le a gonoszt.”
Libros
